Zurgó: életforma és misszió

J U B I L E U M

2008. 12. 01. 19:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mit tehet egy anyaországi magyar a moldvai csángókért? – tesszük fel a kérdést Nagy Bercelnek, a Zurgó vezetőjének. Nem is kérdezhetnénk avatottabbat: Nagy Bercelnek ugyanis Moldva életformát, missziót is jelent. Azon túl, hogy tizenöt éve megalakították a Zurgót és azóta rendszeresen koncerteken, táncházakban próbálják átadni a moldvai magyar kultúrát hallgatóságuknak, a mai napig gyűjtenek, és minden alkalmat megragadnak arra, hogy segítsék a csángókat archaikus szokásaik, ősi hagyományaik, magyarságuk megtartásában. – Az egyik legfontosabb, amit egy anyaországi ma tehet, hogy tudjon róluk, számon tartsa őket. Jó, ha van alkalma megismerni a kultúrájukat, hiszen ez fontos része az egyetemes és azon belül a magyar kultúrának. Hasznos lenne, ha minden magyar legalább egyszer életében eljutna Moldvába, ahová nyilván Erdélyen keresztül vezet az út – sorolja Nagy Bercel, aki azt vallja: csak akkor válhat életképessé a nemzet, ha személyes kapcsolatokat építünk ki a határon túli magyarsággal.
Ezt segíti a csángó bálok sora is, amelyek létrehozásában oroszlánrészt vállalt a Zurgó együttes. A tizenkét éve tartó sorozatnak nem csak kulturális jelentősége van, közéleti fórummá is vált: Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnökként, Orbán Viktor kormányfőként vett részt személyesen a rendezvényen, ahol miniszterek, államtitkárok jelentek meg. – Abban mindenképp szerepe volt a bálnak, hogy ráirányította a döntéshozók figyelmét a moldvai magyarokra, és ezáltal talán ahhoz is hozzájárult, hogy 2000-től létrejöhetett egy csángótámogatási összeg évi 100 millió forinttal. Mivel ezt két évvel ezelőtt beolvasztották a Szülőföld Alapba, már nem tudjuk, pontosan mekkora az összeg, úgy tűnik, hogy jelentősen csökkent, idén sajnos pályázatot sem írtak ki, de mégis létezik, és a csángók támogatásának kérdésében teljes a politikai konszenzus – mondja Nagy Bercel.
A Zurgó – Draskóczy Lídia (hegedű), Navratil Andrea (ének) Demeter László (koboz), Nagy Bercel (furulya), Sófalvi Kiss Csaba (furulya), Sebestény Rita (dob, ütőgardon) – tizenöt év alatt a számos emlékezetes koncert és táncház mellett két önálló albumot jelentetett meg. Kiadtak továbbá egy olyan, saját gyűjtéseikből álló lemezt, amely egyetlen falura, Pusztinára koncentrálva monografikusan mutatja be a szellemi kultúrát. Mindenből van egy kis ízelítő: hiedelemelmondást, mesét, imádságot, táncdallamot, guzsalyas dalt, keservest, balladát, szentes éneket egyaránt hallunk rajta. A tervek szerint jövőre ennek folytatásaként egy hasonló külsőrekecsini lemez lát majd napvilágot, az anyagát már fel is vették. Ma este a Zurgó az elmúlt másfél évtizedet foglalja össze, elsősorban két lemezéről válogat, de ízelítőt kapunk a jövőre tervezett új albumukból is. Az este nyolckor kezdődő műsorban a tánc is jelen lesz a Válaszút, a Jászság és az Alföld táncegyüttesek, valamint a Zurgó táncházak tánctanára, Fülöp Attila és barátai jóvoltából. Szokás szerint először a legkisebbekhez szólnak: este hat órától a „Zurgó dió” gyermektáncházban a Csürrentő muzsikál.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.