Sokoldalú műsorban tárult elénk az ünnepelt életműve Balogh Júlia szerkesztői, rendezői munkájának köszönhetően. Kubik Anna és Rubold Ödön színművészek előadásában a verseké volt a szó. Ifjabb Csoóri Sándor vezetésével a költő unokáiból verbuválódott alkalmi zenekar köszöntötte az ünnepeltet.
És egymást követték a szebbnél szebb laudációk. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke megköszönte Csoóri Sándornak a legnehezebb időkben is tanúsított erkölcsi helytállást, költészetének, szociográfiáinak, szépprózáinak és esszéinek csodálatos ajándékát.
Vannak olyan sorsok, amelyek megtörik a történelem hömpölygését, és életpéldává válnak. S vannak ajándékok, amelyeket nem lehet viszonozni, csak teljes szívből elfogadni. Csoóri Sándor megtanította a magyarságot közös sorsunk és egyedi életutunk vállalására. Szabó István, a pápai teológia professzora, kapcsolódva a gondolathoz a 80. zsoltárral, a szabadulás és a hűség énekével kívánt boldog születésnapot: „És mi el nem térünk tetőled, / csak életünket erősítsed, / És dicsérjük szent nevedet: / Úr Isten, vigasztalj minket!” Vizi E. Szilveszter, az Akadémia korábbi elnöke a nemzet lelkiismeretének nevezte a költőt, akinek születésnapján szimbolikusan jelen van mindenki, aki az Akadémia díszteremben valaha is előadást tartott Arany Jánostól Márai Sándorig.
Görömbei András, a Debreceni Egyetem professzora nemcsak Csoóri Sándor életművének kutatója és többrendbeli monográfusa, hanem a költő egyik legjobb barátja. A rendszerváltozás hajnalán együtt alapították meg a Hitel című folyóiratot, amelyet azóta is közösen szerkesztenek. A professzor nagy ívű előadásának tanúsága szerint e fennkölten züllő országban életcél és menedék volt a Hitelben Csoóri Sándorral együtt dolgozni, látni például, ahogy a költőnek arra is van energiája, hogy részt vegyen a Duna Televízió megalapításában (a Duna TV a születésnapon az egész napot átívelő, exkluzív műsorral köszöntette az ünnepeltet). Eközben fél évszázadon át volt a magyar líra meghatározó alakja, ki költőként, a megújuló magyarság váteszi alakjaként egy huszadik századi Petőfi erejével egyesítette a népdalok egyszerű veretességét a szürrealizmus bonyolultságával. Egyszerre személyes és közösségi költészete újszerű metaforákba foglalja a kozmikus teljességet. Esszéiben a trianoni sorstragédiára talált gyógyírt a mozaikmagyarság fogalmának megteremtésével és azzal, hogy az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómia szószólójává vált. Kósa Ferenccel és Sára Sándorral közös filmjeikben egyesítették a hagyományos filmtabló és a történelmi példázat minden eszköztárát. Csoóri Sándor szavai, tettei most is reménnyel töltik el a magyarságot, az újra és újra elakadó rendszerváltozás nehéz pillanataiban is vigasztalónk volt. Görömbei András előadásának summázata szerint Csoóri életművének és életútjának egyik legfontosabb üzenete, hogy az ünnepelt a közéleti létszennyezésben a tisztaságra, a pusztítás korában az életre voksolt. S arra is megtanított bennünket, hogy az ideiglenes vereségek soha nem eredményezhetik a jó szándékú alternatíva feladását.
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
