A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében szombaton vette át Szilágyi Márton irodalomtörténész a Martinkó András-díjat, Gulácsy-Horváth Zsolt szobrászművész domborművét Szörényi László professzortól, az intézet elnökétől. Szörényi László lapunknak elmondta, hogy az intézet XIX. századi osztálya 1996 júniusában alapította meg e díjat a szocializmus éveiben mellőzött, ám kutatóként, pedagógusként, emberként is kiemelkedő, példaadó irodalmár, Martinkó András (1912. szeptember 22.–1989. január 31.) emlékére. Idén tehát Szilágyi Mártoné a Martinkó András-díj, a Párhuzamos börtöntörténetek – Kazinczy Ferenc és Andreas Riedel című dolgozatáért. Az opus a Leleplezett mellszobor – Nyomozások Kazinczy birtokán című kötetben látott napvilágot, amely tavaly jelent meg Czifra Mariann szerkesztésében, a Gondolat Kiadónál.
Andreas Riedel, akit a Habsburg hatalom Kazinczy Ferenchez hasonló veszedelmes, jakobinus felforgatóként és gondolkodóként tartott számon, fontos szereplője Kazinczy fogságom naplója című művének. Szilágyi Márton a bécsi levéltárban felkutatta az Andreas Riedelre vonatkozó írásos dokumentumokat. Munkáit Martinkó örökségéhez méltó míves és pontos tanulmányban adta közre, kimutatván, hogy Kazinczy Ferenc és Andreas Riedel feljegyzései kölcsönösen igazolják egymást. Kazinczy tehát nemcsak szépet, hanem igazat is írt.
Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet