Mesterházy Attila MSZP-s miniszterelnök-jelölt javaslatára a holokauszttagadás büntethetővé tételét célzó, hétfőn elfogadott törvénymódosítás a jogvédő szervezetek szerint alkotmányos alapjogokat sért. Az Országgyűlés az MSZP-frakció, néhány MDF-es és SZDSZ-es képviselő támogatásával, valamint a Fidesz–KDNP tartózkodása mellett fogadta el a Btk.-nak a holokauszttagadást büntethetővé tévő módosítását. Előtte azonban leszavazták az ellenzék módosító indítványát, amely a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadására egyaránt vonatkoztatta volna a szigorítást.
Gyurcsány Ferenc szerint a Fidesz kibúvót keresett tartózkodásával, amely szégyenletes. A bukott szocialista kormányfő internetes naplójában ennek ellentmondva a Fidesz módosító indítványával kapcsolatban – amelyet megszavazott – mégis úgy érvel: a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntetni kellene. – Ezek szerint Gyurcsány Ferenc a Fidesz kibúvóját szavazta meg – reagált Répássy Róbert. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője lapunknak úgy nyilatkozott: a szocialisták javaslata bántóan egyoldalú, s kettős mércével tekint a nácizmus és a kommunizmus áldozataira. A politikus indoklásként többek között az Európai Parlament állásfoglalását idézte, amely szerint az áldozatok szempontjából mindegy, mely rezsim fosztotta meg őket szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg őket. A szocialisták kezdeményezése ráadásul a kampány része, hiszen tartalmilag megegyezik egy korábbi SZDSZ-es javaslattal, amelyet az MSZP elutasított.
Soltész Miklós (KDNP) úgy véli: mindkét diktatúra szégyenletes, tetteik elfogadhatatlanok, gyalázatosak, s áldozataiknak, hozzátartozóiknak, illetve leszármazottaiknak szörnyű szenvedéseket okoztak. A politikus szerint a szocialisták hozzáállásából látszik, hogy van mit takargatniuk, és képtelenek elszakadni attól az ötvenéves múlttól, amelyet most is magukban hordoznak.
A jogvédő szervezetek feleslegesnek, elhibázottnak tartják a törvénymódosítást. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője lapunknak kifejtette: az alkotmányos véleménynyilvánítási szabadságot durván sérti a módosítás, amely mögött az a nyilvánvaló szándék húzódik meg, hogy a nemzet sorskérdéseiről folyó demokratikus viták lehetőségét kizárják, illetve korlátozzák. Az ügyvéd biztos abban, hogy az Alkotmánybíróság egy várható köztársasági elnöki vétó után megsemmisíti a rendelkezést.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a törvényjavaslat nem alkalmas a rasszista, antiszemita, kirekesztő beszéd felszámolására, figyelmen kívül hagyja a büntetőjog ma is alkalmazható szankciórendszerét. Álláspontjuk szerint a gyűlöletkeltő vélemények nyílt hangoztatása súlyos gond, de a büntetőjogi tiltás és az eltúlzott, három évig terjedő börtönnel való fenyegetés nem megoldás.
Lövétei István alkotmányjogász azt mondta: ellentmond az eddigi alkotmánybírósági gyűlöletbeszéd-felfogásnak a módosítás. Kiemelte: az államfő a szólásszabadságot korlátozó jogszabályokat az Alkotmánybírósághoz utalta, s ha most is így tesz, akkor úgy véli, a módosítás sérti az alkotmányosságot és a szólásszabadságot.
Vezércikk a 7. oldalon
Élboly. A kormányfőjelöltek közül Orbán Viktor megítélése a legkedvezőbb, népszerűségi indexe 44 pont, s ezzel második a politikusi rangsorban a 47 pontos Sólyom László államfő mögött – adta közre a Szonda Ipsos közvélemény-kutatását tegnap a Népszabadság. Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje egyaránt 30 pontos, míg Bokros Lajos, az MDF kormányfőjelöltje 28 ponton áll. (MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Megvan a bérmegállapodás!
