Az Európai Unió tagországainak vezetői tegnap megállapodtak a szervezet 2011–2020-as átfogó gazdaságpolitikai stratégiájáról. A tagországok állam- és kormányfői elfogadták a program valamennyi fő célkitűzését, köztük azt a korábban nézeteltérést okozót is, hogy a szegények számát az időszak végére húszmillió fővel csökkenteni kell. További – már korábban jóváhagyott – cél, hogy az EU 2020-ra a 20 és 64 év közötti korosztályon belül 75 százalékos foglalkoztatási szintet érjen el. Más célkitűzések szerint kutatásra a bruttó nemzeti termék három százalékát kell fordítani, a következő évtized végére megpróbálják 40 százalékra emelni a felsőfokú képzésben részesülők arányát, a szén-dioxid-kibocsátást pedig 20 százalékkal kell csökkenteni 2020-ig. Hírügynökségi beszámolók szerint a vezetők egyetértettek abban is, hogy még szorosabb gazdaságpolitikai együttműködést folytatnak, és szigorítják az államháztartási fegyelmet is, beleértve akár új büntetőintézkedések alkalmazását. A szankciók pontos mibenlétéről ugyanakkor nem született döntés.
Megállapodtak továbbá abban, hogy a bankoknak ki kell venniük a részüket a válság terheinek viseléséből, és az EU javasolja azt is, hogy a legfejlettebb és vezető feltörekvő országok húszas csoportja (G20) vitassa meg a pénzügyi tranzakciókra kivetendő illeték bevezetésének lehetőségét. Egyetértés volt abban is, hogy a tagországok hozzák nyilvánosságra a bankjaik fizető- és ellenálló képességének vizsgálatára végzett felméréséket, az úgynevezett stressz-teszteket.
*
A tegnapi döntés értelmében Észtország januártól az euróövezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót. A balti állam – Szlovénia és Szlovákia után – a volt szocialista országok közül a harmadik, amely csatlakozhat az Európai Unió közös pénzét használó tagállamokhoz. Az EU továbbá megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Izlanddal. A szigetország várhatóan Horvátország után csatlakozik majd, 29. tagállamként.
Az uniós csúcson miniszterelnökként nyolc év szünet után most először Brüsszelbe érkezett Orbán Viktor elmondta, örömmel tapasztalta, hogy az uniós célok ugyanazok, mint amiket kormánya otthon megfogalmazott. Vagyis a bürokrácia csökkentése, átláthatóság, a pénzügyi szektor bevonása a közteherviselésbe, alap felállítása a válság enyhítésére vagy a következő válság megelőzésére. Hozzátette: „elöl vagyunk, de nem a gazdaság tekintetében, hanem hogy megértettük, mit kell tenni, hogy kidolgozott koncepcióink vannak, és hogy gyorsan kell cselekedni”. Kollégái, mondta, „egy dinamikusan megindult országot látnak Magyarországban.” A teremben társaitól „ilyen mondatokat hallott”: a pénzügyi fegyelem fontos. A piacokat e tekintetben meg kell nyugtatni, de a kulcs a növekedés. A politikának a kis- és középvállalkozásoknak kell támogatnia. A Magyarországon hosszú időn át „buta konzervatívnak” tekintett irányokat itt közhelyként emlegették. Kiderült, a pénzügyi fegyelem nem cél, hanem körülmény; a hiány nem cél, hanem feltétel, amit teljesíteni kell. De a fő cél a munkahelyteremtés és a vásárlóerő növelése. Elmondta, az Európai Tanács egyetért, hogy a tagállamoknak be „kell” vezetniük az adók és illetékek rendszerét a pénzügyi szektorban, hogy ezzel biztosítsák a tisztességes tehermegosztást, és létrehozzanak olyan lehetőségeket, amelyekkel a bankrendszeri kockázatokat később kezelni lehet. Kiemelte, ez még néhány hónappal korábban is elképzelhetetlen lett volna, de Magyarország ebben két héttel megelőzte az Európai Uniót. Orbán elmondta, Magyarország miniszterelnökeként két dolgot vár Európától. Az egyik, hogy segítsen a kontinensen belül egy olyan politikában, amely révén radikálisan megnő a dolgozó emberek száma. A másik, hogy Európa olyan gazdasági rendszert építsen fel, hogy tömeges bevándorlás nélkül lehessen megfordítani az európai demográfiai trendeket. Kiemelte, Magyarország legnagyobb versenyelőnye most rugalmas, határozott és következetes politikája lesz, amelyet a kétharmados választási eredmény tesz lehetővé.
Lapunk arra volt kíváncsi, hogy a miniszterelnök találkozott-e hivatalba lépése óta akár hivatalosan, akár nem hivatalosan Andor László szocialista foglalkoztatási biztossal, és ha nem, tervezi-e a találkozót. Azt is megkérdeztük, szerinte Andor lesz-e olyan hasznára Magyarországnak, mint például a francia biztos Franciaországnak. Orbán Viktor azt felelte, a biztossal való kapcsolattartásnak a külügyminiszter a gazdája. – A magyarok szemérmesebbek, mint jó néhány más állam, tehát mi azt mindig is kínos pedantériával kezeltük, hogy a biztosnak nem a nemzeti érdeket kell kezelnie, hanem az unió közös érdekeit – felelte.
