Emlékezések sora kezdődött tegnap kora reggel a budapesti Kisfogház Emlékhelyen, ahol elsőként Boross Péter volt kormányfő mondott köszöntőt, majd a zuhogó esőben Orbán Viktor miniszterelnök szónokolt a Szabadságharcosokért Közalapítvány rendezvényén. – Mindig akkor uralják el az életünket a rácsok és a kordonok, akkor türemkedik be az erőszak, a politikai bosszú és gyűlölet, amikor a hatalmon lévők már rettegnek az igazságtól – hangsúlyozta az elmúlt évek értékválsága kapcsán. A forradalom hőseiről azt mondta, olyan szabad és erős Magyarországot akartak, ahol van remény és jövő:
– Olyan országért adták az életüket, ahol természetes érzés büszkének lenni a hazára – tette hozzá.
Orbán szerint az utóbbi fél évszázad során és 1989-ben is a forradalom emléke mutatott irányt ahhoz, hogy szabadság és demokrácia legyen Magyarországon. De ez az emlék segített 1998-ban, a polgári Magyarország építésének kezdetekor, s az utóbbi zűrzavaros nyolc évben is, amikor minden értéket aláástak a hazugságok – mondta a miniszterelnök. Szerinte 1956 emléke olyan örök igazodási pont a magyaroknak, amelynek soha el nem homályosuló tükrében mindig láthatóvá vált a magyarság igazi arca és értéke. Ez tette lehetővé azt is, hogy idén áprilisban a szavazófülkékben lezajlott kétharmados forradalommal megdöntsük a régi rendszert, egy újat tudjunk alapítani, amelyben megint jó magyarnak lenni – tette hozzá. Orbán Viktor végül hangsúlyozta, hogy ez és az elmúlt hetek eseményei a bizonyítéka annak, hogy 1956 ugyan történelem, de nem a múlthoz, hanem a magyarok jövőjéhez tartozik.
Az emlékezések a budapesti Vértanúk terén folytatódtak, ahol Sólyom László köztársasági elnök, Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes helyezett el közös koszorút az emlékműnél. Őket Nagy Imre családtagjai és a politikusról elnevezett alapítvány és társaság képviselői követték, de megjelent több miniszter és államtitkár is. Virágot helyezett el Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője és Lendvai Ildikó pártelnök. Utóbbi politikus tegnap délután Nyakó István országgyűlési képviselő társaságában a Nagy Imre-háznál is koszorúzott. A Nagy Imre Társaság budapesti szervezete az új köztemető 301-es parcellájában emlékezett a mártír miniszterelnökre és társaira. Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság fővárosi szervezetének elnöke beszédében párhuzamot vont Nagy Imre és Gyurcsány Ferenc között. A húsz évvel ezelőtti rendszerváltáskor a magyar társadalmi konszenzus szerinte arra is vonatkozott, hogy miniszterelnököt politikai megrendelésre soha többé ne vonjanak büntetőeljárás alá. A Nagy Imre Társaság szerint ezért félelmet keltene az országban, ha Gyurcsány Ferenc volt kormányfő ellen is ilyen eljárás indulna – mondta Donáth.
Debrecen önkormányzata és a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei szervezete szintén több rendezvényt szervezett tegnap a hajdúsági megyeszékhelyen.
A Nagy Imre-perben elítélték és 1958. június 16-án kivégezték a néhai miniszterelnökön kívül Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót, akik ellen a vád egyebek mellett a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés volt. 1989. június 16-án a Nagy Imre-per áldozatait újratemették, a budapesti Hősök terén tartott emlékezés után a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában helyezték őket örök nyugalomra.

Megtalálták a Baranyában eltűnt kisfiút, egy egész ország fogott össze