Elfogadta tegnap az Országgyűlés a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot. A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket, amelyet vastaps fogadott az ülésteremben. A Fidesz és a KDNP egyhangúlag támogatta az előterjesztést, mint ahogyan a Jobbik, illetve – két tartózkodást leszámítva – az LMP is. A szocialista frakció megosztott volt: a képviselőcsoport valamivel több mint fele igennel voksolt, Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Gyula nemmel szavazott, hárman tartózkodtak, 21-en pedig meg sem jelentek. Utóbbiak között volt Kovács László és Lendvai Ildikó is, ők a döntés után jelentek meg az ülésteremben.
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő azzal indokolta döntését, hogy a törvény rosszízű külpolitikai diktátumnak látszik a régió más országaiból, függetlenül attól, hogy a törvény egy valóságosan létező történelmi sebet szeretne „fertőtleníteni”. Molnár Csaba, az ügyvezető kormány kancelláriaminisztere blogjában azt írta: a kettős állampolgárság kezdeményezése ebben a formában a határon túli magyarok érdekét nem szolgálja, Orbán Viktor Fidesz-elnök és Vona Gábor, a Jobbik elnöke közötti összekacsintást annál inkább. Szanyi egyebek mellett azzal érvelt: a törvény azt eredményezheti, hogy a magyar értelmiség kiszorul a szlovák közéletből. Kovács Lászlóékhoz hasonlóan egyébként a Jobbik-elnök Vona Gábor is elkésett a szavazásról.
A most elfogadott jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. A javaslat biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A honosításhoz nincs szükség magyarországi lakóhelyre, az állampolgárság egyéni kérelemre, gyorsított eljárásban adható meg. Ennek feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen magyar állampolgár felmenőkkel, és beszéljen magyarul. Nem kötelező alkotmányos alapismeretekből vizsgázni, és az sem feltétel, hogy magyar nemzetiségűnek vallja magát a kérelmező. Ha az illető nem tudná igazolni, hogy a felmenője magyar állampolgár volt, elég valószínűsítenie magyarországi származását.
Kövér László (Fidesz) szerint az, hogy elsöprő többséggel fogadta el a Ház a törvényt, az összetartozás melletti deklaráció egy fajtája, a határon túli magyarok melletti szolidaritás jele. Semjén Zsolt (KDNP) azt emelte ki, hogy immár lehetővé válik, hogy a nyelvi, kulturális és történelmi sorsközösségben élő magyar nemzet közjogilag is kifejezést nyerjen. Kiemelte: a törvény minden betűjében megfelel az EU elvárásainak. Novák Előd (Jobbik) történelmi jelentőségűnek nevezte a szavazást, de sajnálja, hogy a határon túli magyarok nem kaptak szavazati jogot. Schiffer András (LMP) úgy vélte, a 2004-es szerencsétlen kimenetelű népszavazási kezdeményezés után egy gennyedző seb keletkezett a lelkekben, a magyar kapcsolatokban. A Fidesz– KDNP javaslata alternatívát kínált ennek begyógyítására, és harmonizál más európai ország jogalkotási gyakorlatával.
Martonyi János szerint semmiféle biztonságpolitikai kockázatot nem jelent az, hogy Magyarország egyéni kérelmek alapján lehetővé teszi a szomszédos országokban élő magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzését. A külügyi tárca leendő vezetője – aki még a szlovák parlament döntése előtt, röviddel azután nyilatkozott, hogy hivatalában fogadta őt Sólyom László államfő – úgy vélte, hátrányos megkülönböztetést jelentene, ha a szlovák parlament automatikusan megfosztaná a szlovák állampolgárságuktól azokat, akik egy másik állam állampolgárságát kérik. Közölte, az „ilyen típusú megtorlás” nyilvánvalóan a magyarok ellen irányul. Martonyi szerint ez a fajta automatikus megfosztás beleütközik a vonatkozó nemzetközi jogba, normákba, továbbá diszkriminatív. Közölte, meg fogják tenni a szükséges lépéseket, amelyek azt eredményezhetik, hogy a szlovák fél újragondolja a döntését. Utalt rá: a magyar kormány szombaton alakul meg, és várhatóan a következő héten dönt a válaszlépésekről.
Tízből hat. Egy most vasárnapi népszavazáson tízből hatan megadnák a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak – derül ki a Nézőpont Intézet Heti Válasz számára készült felméréséből. A pártok táborát is mérték: az aktív szavazók 62 százaléka voksolna a Fidesz–KDNP-re. A Jobbik megelőzi az MSZP-t (6 százalék). A Medián is a HVG számára készült kutatása szerint sosem volt még ilyen magas a Fidesz támogatottsága, minden második válaszadó Fidesz-szimpatizáns.

„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított