Törvény a kettős állampolgárságról

Vastaps tört ki tegnap a parlamenti patkóban, miután a képviselők elsöprő többsége megszavazta a kettős állampolgárságról szóló jogszabályt. Az „ünneprontók” között volt Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Gyula szocialista képviselő, ők mindhárman nemmel szavaztak. A jogszabálytervezet előterjesztői történelmi jelentőségű voksolásról beszéltek.

Vona Adrienn
2010. 06. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elfogadta tegnap az Országgyűlés a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot. A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket, amelyet vastaps fogadott az ülésteremben. A Fidesz és a KDNP egyhangúlag támogatta az előterjesztést, mint ahogyan a Jobbik, illetve – két tartózkodást leszámítva – az LMP is. A szocialista frakció megosztott volt: a képviselőcsoport valamivel több mint fele igennel voksolt, Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Gyula nemmel szavazott, hárman tartózkodtak, 21-en pedig meg sem jelentek. Utóbbiak között volt Kovács László és Lendvai Ildikó is, ők a döntés után jelentek meg az ülésteremben.
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő azzal indokolta döntését, hogy a törvény rosszízű külpolitikai diktátumnak látszik a régió más országaiból, függetlenül attól, hogy a törvény egy valóságosan létező történelmi sebet szeretne „fertőtleníteni”. Molnár Csaba, az ügyvezető kormány kancelláriaminisztere blogjában azt írta: a kettős állampolgárság kezdeményezése ebben a formában a határon túli magyarok érdekét nem szolgálja, Orbán Viktor Fidesz-elnök és Vona Gábor, a Jobbik elnöke közötti összekacsintást annál inkább. Szanyi egyebek mellett azzal érvelt: a törvény azt eredményezheti, hogy a magyar értelmiség kiszorul a szlovák közéletből. Kovács Lászlóékhoz hasonlóan egyébként a Jobbik-elnök Vona Gábor is elkésett a szavazásról.
A most elfogadott jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. A javaslat biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A honosításhoz nincs szükség magyarországi lakóhelyre, az állampolgárság egyéni kérelemre, gyorsított eljárásban adható meg. Ennek feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen magyar állampolgár felmenőkkel, és beszéljen magyarul. Nem kötelező alkotmányos alapismeretekből vizsgázni, és az sem feltétel, hogy magyar nemzetiségűnek vallja magát a kérelmező. Ha az illető nem tudná igazolni, hogy a felmenője magyar állampolgár volt, elég valószínűsítenie magyarországi származását.
Kövér László (Fidesz) szerint az, hogy elsöprő többséggel fogadta el a Ház a törvényt, az összetartozás melletti deklaráció egy fajtája, a határon túli magyarok melletti szolidaritás jele. Semjén Zsolt (KDNP) azt emelte ki, hogy immár lehetővé válik, hogy a nyelvi, kulturális és történelmi sorsközösségben élő magyar nemzet közjogilag is kifejezést nyerjen. Kiemelte: a törvény minden betűjében megfelel az EU elvárásainak. Novák Előd (Jobbik) történelmi jelentőségűnek nevezte a szavazást, de sajnálja, hogy a határon túli magyarok nem kaptak szavazati jogot. Schiffer András (LMP) úgy vélte, a 2004-es szerencsétlen kimenetelű népszavazási kezdeményezés után egy gennyedző seb keletkezett a lelkekben, a magyar kapcsolatokban. A Fidesz– KDNP javaslata alternatívát kínált ennek begyógyítására, és harmonizál más európai ország jogalkotási gyakorlatával.
Martonyi János szerint semmiféle biztonságpolitikai kockázatot nem jelent az, hogy Magyarország egyéni kérelmek alapján lehetővé teszi a szomszédos országokban élő magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzését. A külügyi tárca leendő vezetője – aki még a szlovák parlament döntése előtt, röviddel azután nyilatkozott, hogy hivatalában fogadta őt Sólyom László államfő – úgy vélte, hátrányos megkülönböztetést jelentene, ha a szlovák parlament automatikusan megfosztaná a szlovák állampolgárságuktól azokat, akik egy másik állam állampolgárságát kérik. Közölte, az „ilyen típusú megtorlás” nyilvánvalóan a magyarok ellen irányul. Martonyi szerint ez a fajta automatikus megfosztás beleütközik a vonatkozó nemzetközi jogba, normákba, továbbá diszkriminatív. Közölte, meg fogják tenni a szükséges lépéseket, amelyek azt eredményezhetik, hogy a szlovák fél újragondolja a döntését. Utalt rá: a magyar kormány szombaton alakul meg, és várhatóan a következő héten dönt a válaszlépésekről.

Tízből hat. Egy most vasárnapi népszavazáson tízből hatan megadnák a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak – derül ki a Nézőpont Intézet Heti Válasz számára készült felméréséből. A pártok táborát is mérték: az aktív szavazók 62 százaléka voksolna a Fidesz–KDNP-re. A Jobbik megelőzi az MSZP-t (6 százalék). A Medián is a HVG számára készült kutatása szerint sosem volt még ilyen magas a Fidesz támogatottsága, minden második válaszadó Fidesz-szimpatizáns.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.