Új antant körvonalazódik Ankara és Moszkva között

Trianon élő vagy halott? Robert M. Cutler elmondta véleményét Európa „magyarul beszélő régiói” kapcsán a trianoni békeszerződésről is. Eszerint Trianon nem volt igazságtalan, ugyanakkor irreális volt. Arra a kérdésre, hogy máig él-e a békeszerződés, azt válaszolta, hogy a „rá következő dokumentumok miatt már halott”, s az „Európai Unió bővítése el is temette”. Ha pedig „halott és eltemették, akkor legfeljebb kísértet lehet” – mondta. Mindebből az a következtetés adódik, hogy Trianon feléledésének előfeltétele az Európai Unió összeomlása lenne.

Oroszország Iránnal kapcsolatos ellentmondásos politikájára adhat-e magyarázatot, hogy riválisok vagy legalábbis potenciális riválisok mint gázszállítók?
– Irán jelenleg nem hiteles jelölt arra, hogy Európa gázszállítója legyen, mindenekfelett belső okok miatt. Épp ezért úgy gondolom, hogy az Oroszország és Irán közötti kapcsolat alakulását egy lehetséges verseny nem befolyásolja. Az oroszok például atomreaktort építenek Iránban, s ha ez egyszer elkezd áramot termelni, akkor az irániaknak lehetőségük lesz több gáz exportjára, mert otthon csökken a szükséglet. Az oroszok Iránhoz viszonyulása sokkal inkább az orosz–amerikai kapcsolatok függvénye, például hogy Obama miként változtatta meg a rakétavédelmi terveket. Ezt igazolja, hogy az újabb szankciók biztonsági tanácsi megszavazása után az orosz külügyminiszter még arról beszélt, hogy mindez nem veszi elejét az Sz–300-as légvédelmi rakéták leszállításának, ám rövidesen visszavonta kijelentését.
– Mekkora esélyét látja a Nabucco és a Déli Áramlat vezeték megépülésének?
– Szerintem a Nabucco korábban épül meg, mint a Déli Áramlat, sőt borúlátó vagyok azzal kapcsolatban, hogy ez utóbbi egyáltalán megépül-e. Ha meg is épül, akkor sem gazdasági, hanem politikai okokból. Hasonlóképpen a Kék Áramlathoz, amely sosem volt gazdaságos, sohasem szállította a kapacitásának megfelelő gázmennyiséget. Épp ezért az európai politikai akarat egyesítése esetén ellen lehet állni a Déli Áramlatnak. Ott van már az Északi Áramlat, kinek van szüksége még több orosz gázra? De megemlíthetnénk a harmadikat, a Fehér Áramlatot is, amelynek előnye abban áll, hogy sem Oroszországtól, sem Törökországtól nem függ. Hiszen láthatjuk, hogy a két ország között immár majdnem szövetségesi viszony szövődik energetikai ügyekben, sőt általános értelemben vett gazdasági és politikai területen is kezd szorosabbá válni ez a kapcsolat, mint egy egyszerű antant. Erdogan kezd úgy viselkedni, mintha Putyintól venne leckéket az Európával kapcsolatos energiaügyekben. Egyszóval a Nabucco rendben van, de a legfontosabb Oroszország és Törökország kihagyása úgy, hogy a vezeték valahogyan átmenjen a Fekete-tenger alatt. Ilyen projekt az AGRI, az Azerbajdzsán–Grúzia–Románia összekapcsolása terv, illetve a sűrített földgázszállítás Bulgáriába, ám ez utóbbi kockázatos, mert a technológia kipróbálatlan.
– Sokat beszélnek manapság arról, hogy az Egyesült Államok Ázsia és a Csendes-óceán térsége felé fordul, szemben az előző korszakkal, amikor nemzetközi kapcsolatait az atlanti térség határozta meg. Nem lesz ez negatív hatással Európa energiabiztonságára? Különös tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban úgy tűnt, mintha amerikaiakat jobban foglalkoztatta volna ez a kérdés, mint magukat az európaiakat.
– Mielőtt válaszolnék, engedje meg, hogy megjegyezzem, ha a Kaszpi-tengert átszelő gázvezetékeket nézzük, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy immár nem amerikai, hanem európai cégek viszik előre ezek megvalósítását. Az Európai Unió pedig a jobb későn, mint soha szlogen alapján 2008-ban elfogadta a déli energiafolyosó stratégiáját. A kérdésére pedig az felelném, hogy igen is meg nem is. Nem, mert az Egyesült Államok több mint száz éve csendes-óceáni hatalom is. Ha pedig Európa attól döbben rá, hogy jobban össze kellene szednie magát, mert az Egyesült Államoknak más kötelezettségei vannak, akkor nem is biztos, hogy rossz dologról van szó.