Szeptembertől gyökeresen megváltozik az iskolai élet mind a diákok, mind a tanárok számára. Az utóbbi nyolc év balliberális oktatási kormányzásának következményeként drasztikusan romlott a gyermekek teljesítménye, a tanárok sok helyütt elvesztették tekintélyüket, és ijesztő méreteket öltött az iskolai erőszak. Nem csoda, hogy a Fidesz és KDNP a választási győzelem után hamar nekilátott az oktatás ráncba szedésének. Már szeptembertől visszaállítják a buktatást, újra osztályozhatnak alsó tagozatban a tanárok, börtön fenyegeti a pedagógusra támadókat, az iskolakerülő gyerekek családjától pedig megvonják a családi pótlékot.
Magyar Bálint szabad demokrata oktatási miniszter korábban megtiltotta, hogy az iskolák évismétlésre kötelezzék a tananyagot egy év alatt elsajátítani képtelen gyermekeket. Akkor ezt azzal indokolták, hogy a buktatás kegyetlenség a gyerekekkel szemben. Az intézkedés következmény: a gyermekek egy része úgy jutott el felső tagozatig, hogy sem írni, sem olvasni nem tanult meg rendesen. Szintén a gyermekek frusztráltságával indokolta az osztályozás alsó tagozatban történő betiltását is, majd a modernizálás jegyében a készségfejlesztést előtérbe helyező nem szakrendszerű oktatás kötelező jellegű bevezetésével felrúgta a tantárgyi kereteket is.
Akár tíz év tanárverésért
Az Orbán Viktor vezette kormány több fronton indított támadást a liberális „vívmányok” ellen. Négy hete fogadta el az Országgyűlés a büntető törvénykönyv módosítását, amely kiemelt büntetéssel sújtja azokat, akik közfeladatot ellátó pedagógus, illetőleg a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott ellen lépnek fel brutálisan. A tanárok támadói tettük súlyosságától függően minimum 1, maximum 10 éves szabadságvesztéssel sújthatók.
Nem üzlet az iskolakerülés
Az utóbbi évek egyik legnagyobb problémája, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű családok egy részének gyermekei alig vagy egyáltalán nem járnak iskolába. Bár a törvény minden gyermek számára előírja a tankötelezettséget, az állam nem tudta szankcionálni az iskolakerülést. A kormány úgy döntött, hogy az iskolakerülő fiatalok szüleit bünteti, mégpedig pénzmegvonással. Az Országgyűlés hétfőn fogadta el azt a törvénycsomagot, amely az iskolába járáshoz köti a gyermek után járó iskoláztatási támogatás (az eddigi családi pótlék) kifizetését. Az új jogszabály értelmében a jövőben a családi pótlékot a tanköteles kor el nem éréséig nevelési ellátásként, utána iskoláztatási támogatásként folyósítják. Ha szeptembertől egy gyerek tíz órát hiányzik az iskolából igazolatlanul, a település jegyzője figyelmezteti a családot a tankötelesség betartására. Ha ennek ellenére a gyermek igazolatlan hiányzása eléri az ötven órát, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét, és fél évre felfüggeszti a családi pótlék kifizetését. A család ez idő alatt egy fillért sem kap a támogatásból, de a gyerek természetbeni juttatás formájában hozzájut a szükséges dolgokhoz. A családi pótlék összegét a jegyző egy családtámogatási folyószámlára utalja át, amit az általa kijelölt eseti gondnok kezel. A felfüggesztés ideje alatt a gondnok felügyeli a pótléknak a gyermek szükségletei szerinti felhasználását. Ő veszi meg a szükséges ruhát, tanszert, élelmiszert, tanulóbérletet.
Visszaállítják a buktatást
Hétfőn szavaz a T. Ház a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által benyújtott közoktatásitörvény-módosító csomagról, amelynek két legfőbb eleme, hogy szeptembertől visszaállítja az iskolák alsó tagozatain a buktatást és az osztályozást. Az első évfolyamon csak hiányzás miatt, második év végétől azonban már a tanulmányi eredmények okán is elrendelhetik az osztályismétlést. A szülő a jövőben nem emelhet vétót a döntés ellen.
Visszaállítják az osztályozást is, szintén a második évfolyam végétől. Hoffmann Rózsa államtitkár eredeti javaslatával ellentétben nem lesz kötelező az osztályozás, az iskolák maguk döntik el, hogy az utóbbi években használt szöveges értékelést, vagy a hagyományos módszert használják-e. A szöveges értékelést választó iskoláknak csak abban az esetben kell átváltaniuk a szavakat osztályzatra, ha a gyermek iskolát vált, és a szülő ezt kéri, vagy olyan helyen tanul tovább, ahol szükség van az alsó tagozatos érdemjegyekre.
Az oktatási bizottság nyújtotta be azt a módosító indítványt is, amely megengedi, hogy az ötödik-hatodik évfolyamon az iskolák továbbra is a tanítási időkeret 50 százalékában taníthassanak az új ismeretek átadása helyett elsősorban a készségfejlesztést előtérbe helyező, nem szakrendszerű oktatás keretein belül. A baloldali oktatásirányítás idején az említett évfolyamok időkeretének 25-50 százalékában kötelező volt ilyen formában oktatni, ám a jövőben csak azok az intézmények oktatnak így, amelyek akarnak. Hoffmann Rózsa eredeti javaslata 25 százalékban maximálta volna a nem szakrendszerű oktatás időkeretét. Szerettük volna megkérdezni az államtitkárt az eredeti indítvány változásairól, ám elfoglaltságai miatt többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtunk tegnapig vele beszélni. A módosító javaslatokat benyújtó bizottság az iskolák nagyobb pedagógiai szabadságával és a nem szakrendszerű oktatás folytatására elnyert pályázati pénzek megmentésével magyarázza a változtatások szükségességét.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
