Orbán Viktor ma a Fidesz-frakció vezetőjének küldött levelében nevezi meg, hogy a párt elnöksége kit javasol a képviselők figyelmébe, a párt parlamenti képviselőcsoportja pedig a holnap délutáni nyilvános ülésén dönt a végleges jelölésről. Ezt követően a péntek déli határidőig a Fidesz frakciója leadja a hivatalos döntést, majd a parlament június 29-én megválaszthatja a Magyar Köztársaság új elnökét. A Fidesz és a KDNP tegnapi együttes frakcióülésén meghallgatták az egyedüli „külsőst”, Balogh Andrást, az MSZP államfőjelöltjét.
Baloghot elkísérte Lendvai Ildikó, az MSZP leköszönő elnöke és Baja Ferenc szocialista képviselő is a meghallgatásra, amelyre a parlament felsőházi termében került sor. Az MSZP államfőjelöltje kifejtette, hogy nem pártkatonának vagy dzsungelharcosnak, hanem olyan független baloldali értelmiséginek tartja magát, aki elvei közé sorolja többek között az ország szolgálatát, a demokrácia, a jogállamiság, illetve az egyéni és a kollektív szabadságjogok melletti kiállást, a humanizmust, a szolidaritást és a toleranciát. Hangsúlyozta azt is, köztársasági elnökként össznemzeti érdeket képviselne, de tisztában van azzal, hogy nem sikerülhet többséget szerezni a megválasztásához, ha a képviselők a pártlojalitás szerint szavaznak. Balogh András arról is beszélt, hogy a meghívás ténye azt az érzését erősítette, a Fideszben megvan az eltökéltség arra, hogy ténylegesen a programokat, elveket vizsgálják.
*
Azaz ne a párthűség, hanem ezek alapján döntsenek a köztársasági elnök személyéről.
A szocialista jelölt kijelentette, megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a magyar nemzet tagja az, aki magyarnak tartja magát. Szerinte egy köztársasági elnöknek az is dolga, hogy megteremtse egy vidám és mosolygós Magyarország eszményét. – Hidakat építsünk, és ne barikádok válasszanak el bennünket – mondta a szocialisták jelöltje. Balogh emellett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, az otthonhoz és a munkához való jog elismertetését is célkitűzései között említette. Szerinte a kormány által elindított elszámoltatás fontos folyamat, de nem lehet egyenlő a leszámolással, mert újabb falakat emelhet az emberek között. A jelenleg thaiföldi nagykövetként dolgozó MSZP-s jelölt kiállt Magyarország NATO-tagsága mellett, és Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes kérdésére legitim törekvésnek nevezte a kulturális és területi autonómiát. Közölte azt is, hogy a magyar politika soha nem mondhat le arról, hogy felelősséget vállaljon a határon túli magyarságért, és bizonyos feltételek teljesülése esetén köztársasági elnökként ő is ellenjegyezné a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Cser-Palkovics András (Fidesz) felvetésével kapcsolatban kifejtette, nem az a fontos, új vagy régi az alkotmány, hanem az, hogy demokratikus legyen. Lázár János, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a meghallgatás utáni sajtótájékoztatón alkalmas jelöltnek nevezte Baloghot, és megköszönte a tájékoztatást. Lendvai Ildikó szerint a tegnapi meghallgatás azt bizonyította, hogy az MSZP olyan jelöltet választott, aki kielégíti az ország párbeszéd iránti vágyát.
Sajtóhírek szerint a Fidesz elnöksége eddig hét lehetséges elnökjelöltről tárgyalt. Az egyeztetéseken Schmitt Pálon kívül szóba került Sólyom László jelenlegi államfő, Pálinkás József, Áder János, Tőkés László, Vizi E. Szilveszter és Roska Tamás neve is. A parlamenti szavazáson várhatóan már az első körben sikerül megválasztani a Fidesz–KDNP jelöltjét, hiszen a kétharmados támogatottság biztosítható.
origo.hu
Egy Soros-közeli cég bukkant fel Magyar Péter egymillió lépéses akciója mögött
