Még nem volt összesítése lapzártakor a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak (Nefmi) arról, hogy minden fekvőbeteg-ellátó intézmény határidőre visszaküldte-e az adósságállományára vonatkozó kérdőívet. A tárcánál jövő hétre ígértek összesítést, amelyből pontos képet kaphatunk majd arról, hogy milyen pénzügyi helyzetben vannak a kórházak. Szócska Miklós, a Nefmi egészségügyért felelős államtitkára nem sokkal kinevezése után jelentette be, a szakmai szervezetekkel egyeztetve felmérést végeznek, hogy pontos és hiteles adatokat kapjanak az intézmények tartozásállományáról.
Az adósságról ugyan készültek felmérések korábban, az adatszolgáltatás nem volt kötelező, s a módszertan sem volt kimunkált, ezért az eredmények nem tükrözték a valóságot.
*
Legfeljebb becslésekhez lehetett azokat használni, ám a szórás igen nagy volt: egyesek 45, mások 60-65 milliárd forintra tették az adósságállományt, míg a bátrabbak szerint az jócskán meghaladja már a 100 milliárdot is.
A felmérés nem pótcselekvés a tárcától, azt ugyanis a szakma egésze támogatta. A kormányváltás előtt és közvetlenül az után szakmai körökben komoly – még akár 100 milliárd forintra rúgó – ígéretek hangzottak el a pluszforrást illetően, ma azonban szinte semmit sem lehet hallani az esetleges többletről. Megváltozott a helyzet: korábban könnyű volt ígérgetni, kormányzati körökben ugyanis sokan úgy gondolták, hogy a tervezett államháztartási hiány „átlépésével” egyszerű lesz többletforrást biztosítani a vergődő ágazatnak. Csakhogy azóta már kiderült, hogy a 3,8 százalékos hiánycél kőbe vésett.
Arra természetesen nem lehet számítani, hogy az egészségbiztosítási kasszában megtakarítás lesz, s majd a maradványt szétosztják. Az Egészségbiztosítási Alapot 72,9 milliárd forintos hiánnyal tervezték az idén, az első hat hónap alatt azonban ennek időarányos részénél 35 százalékkal többet költöttek, s így a hiány június végére már megközelítette az 50 milliárdot. A helyzet egyebek között azzal az alkuval magyarázható, amelyet tavaly év végén kötöttek a szakmai szervezetek a kormánnyal, illetve az akkor még szocialista vezetés alatt álló Egészségügyi Minisztériummal: akkor többlépcsős forrásbevonásról állapodtak meg, amelynek egy jelentős részét – körülbelül 50 milliárd forintot – az idei költségvetés terhére kellett kifizetni.
Márpedig valamilyen intézkedési tervet minden bizonnyal fel kell majd vázolniuk a minisztérium vezetőinek, amikor jövő héten Orbán Viktor ellátogat a tárcához. Hiszen a miniszterelnök azt kérte Réthelyi Miklós szakminisztertől a kinevezésekor tartott sajtóbemutatón, hogy mentse meg az egészségügyet. Feltehetően nemcsak arról kell majd konkrét terveket letenniük az asztalra, mennyi pénz kellene még, hanem arról is, az adósságrendezést milyen struktúraátalakítással, ésszerűsítéssel kívánják egybekötni. Azt ugyanis a szakma képviselői sem vitatják, hogy enélkül az adósság csak újratermelődik, a rendszer fenntarthatatlan.
Csakhogy jelenleg a beszállítók finanszírozzák a rendszert, s egy részük aligha éli túl, ha rövid időn belül nem javul a kórházak fizetőképessége. Elsősorban nem a nagy, tőkeerős cégekről, például a gyógyszer-nagykereskedőkről van szó – velük minden bizonnyal lehet majd egyezkedni –, hanem a kisbeszállítókról, amelyeknek most a léte forog kockán.
– Azonnali tőkeinjekcióra van szükség – jelentette ki lapunknak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, korábbi szocialista egészségügyi miniszter. Mint mondta, enélkül tovább romlik az ellátás színvonala. Már így is a működőképesség határán mozog az ellátórendszer. A pénzhiány miatt egyre kevesebb a szakképzett ápoló, spórolnak a gyógyszeren, az orvosi eszközökön, nőnek a várólisták, s számos trükk kezd általánossá válni: sok osztályt például festés vagy átalakítás címén bezárnak néhány hétre.
– Pénzügyi szempontból idén nyáron sem jobb az ágazat szereplőinek helyzete a tavalyinál. Sőt, hónapról hónapra százmilliókkal nő az intézmények adósságállománya – vélekedett lapunk kérdésére Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője. Mint mondta: érthető, hogy a kormány nem akar pénzt önteni egy rosszul működő rendszerbe, azaz nem akar anélkül pluszforrást adni az ágazatnak, hogy cserébe ésszerűsítést, struktúraátalakítást ne kérne. Ám egy ilyen átalakítás megtervezése, kivitelezése csak hónapokkal később érezteti hatását, addig pedig folyamatosan romlik a helyzet. A súlyos állapotban lévő, költséges ellátást igénylő betegek egyre ritkábban kapnak érdemi egészségügyi ellátást, ami elfogadhatatlan. A szakember szerint mielőbb pluszforrásra van szükség, mert az intézmények egy része már a napi működést sem tudja biztosítani. Sinkó Eszter hangsúlyozta, forrás éppenséggel lenne, legalábbis ami tűzoltásra akár elégséges is lehet: 2007-ből megmaradt egy 27,5 milliárd forintos öszszeg, ekkora többlettel zárta ugyanis azt az évet az Egészségbiztosítási Alap. Ezt a pénzt kellene az ágazat céljára felszabadítani, és nem a pénzügyi tárca terveit támogatni, hogy ezt a tételt a 2009-es hiány csökkentésére fordítsák, ahogyan ez a 2009. évi zárszámadási előterjesztésben szerepel – szögezte le.
A szakrendelők is adósságfelmérést szeretnének. Levélben kereste meg a járóbeteg-ellátókat képviselő Medicina 2000 elnevezésű szervezet a minisztériumot, hogy készüljön a kórházakéhoz hasonló adósságfelmérés a szakrendelőknél is. Mint azt Varga Imre elnök elmondta, szeretnék tisztázni a járóbeteg-ellátók pénzügyi helyzetét is. Hangsúlyozta: nagyon nehéz bármit is megbecsülni, de szerinte tartozásállományuk körülbelül egyötöde a kórházakénak, azaz nagyjából úgy aránylik egymáshoz, mint az éves összfinanszírozásuk. Az érintettek nem titkolt szándéka a felméréssel egyebek között az, ha lesz adósságrendezés, akkor abból a járóbeteg-szakrendelők se maradjanak ki.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
