Szerinte az emberek belátták, száz nap nem elegendő ahhoz, hogy a teljes sikertelenségből a sikerességbe, az elégedetlenségből az elégedettségbe jusson az ország. – Arra azonban elég volt, hogy megteremtsük azt az alapot, amelyre felépíthetjük Magyarországot. A miniszterelnök szerint a kormány megalakulása után még a közömbösök is érezhették, jelentős változások előtt áll az ország. A magyarok jól tudják, milyen az, amikor néhány nap alatt eldőlhet a sorsuk – mondta a miniszterelnök, aki szerint 1956-ban fegyveres, 1989-ban alkotmányos forradalmat élt át az ország, 2010-től már azt is tudják, milyen a kétharmados forradalom.
Orbán Viktor szerint utópiákban reménykedni, virtuális valóságban élni ideig-óráig lehet, de a valóság előbb-utóbb kiköveteli magának, hogy szembenézzünk vele. Ezt történt idén áprilisban Magyarországon, s ezzel szembesülnek most sok tíz millióan Európában is, mivel nemcsak gazdasági válság zajlott le, hanem a politikai utópiák is összeomlottak. A kormányfő szerint a kabinet első száz napja elegendő volt arra, hogy emberek kritikus tömege értse meg a valóságot, és leszámoljon az utóbbi évek „hazudtunk reggel, délben meg este” politikájával. Ennek eredményeképpen jött létre a nemzeti együttműködés rendszere. Orbán emlékeztetett arra, 2002-ig élt az a közmegegyezés, hogy a kormányzat nem üzemelteti hitelből az ország működését, ezt követően a MSZP–SZDSZ-kormányok eladósították az országot.
*
– Jövőre 2858 milliárd forintot, 2012-ben valamennyivel kevesebbet, 2013-ban viszont több mint háromezermilliárdot kell visszafizetnünk – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, ezek az összegek évente nagyobb terhet jelentenek, mint amiből az egészségügyet, a nyugdíjrendszert és az oktatást működtetni lehet.
Felidézte: az őszödi hazugság időszaka után a pusztításhoz, a teljes bizalmi tőke feléléséhez nem kellett sok idő a Gyurcsány Ferenc vezette kormánynak, ezzel szemben „a dolgokat megváltoztatni, a rombolás helyén építkezni sokkal több időre van szükség”. Orbán kiemelte, a nemzeti ügyek kormánya volt az első, melynek programja megegyezik a választási programjával. – A jelenlegi kormány egy valóságos programra kapott felhatalmazást a választóktól, így mostantól egyetlen politikus sem takarózhat azzal, hogy más dolog a választás, és más a kormányzás – szögezte le.
A miniszterelnök kijelentette, leszámoltak azzal a huszadik századi technokrata utópiával, amely egyfajta szakértői gőgből fakadt, és az emberek feje feletti kormányzást honosított meg Magyarországon is. – Most az emberekkel közösen építjük a nemzeti együttműködés rendszerét, ezért ez a száz nap a megújuló Magyarország első száz napja is – tette hozzá.
A miniszterelnök az eddigi eredményekről szólva emlékeztetett: a kétharmados áprilisi forradalom tabuk sorát döntötte le, többek között a politikusok létszámának és az állami vezetők fizetésének csökkentését, a kettős állampolgárságról szóló törvényt említette. A működő adórendszer, a felelős vagyongazdálkodás és a biztos pénzügyi alapok megteremtése érdekében többek között bevezették a tízszázalékos társasági adót, előkészítették minden idők legalacsonyabb személyi jövedelemadóját, megszüntettek tíz adófajtát, és kibővítették a Széchenyi-kártya programját.
Orbán Viktor szerint az előző kormány valótlan számokra épülő költségvetése veszélyes helyzetbe hozta az országot, és ezért kellett a pénzügyi stabilitás érdekében számos intézkedést hozni. Ezek közül külön beszélt a bankadóról, és újra megerősítette, sosem vágyott „a bankmenedzserekkel való küzdelem Che Guevarájának” szerepére.
A közszférában bevezetett kétmillió forintos bérplafon kapcsán megjegyezte: azt az ország pénzügyi stabilitása és a jó erkölcsbe ütköző keresetek miatt vezették be, kivetése pedig ebben a szférában mindenkire, így a bankárokra is vonatkozik. – Akkor is, ha Brüsszelbe szaladnak panaszkodni – tette hozzá Simor András jegybankelnökre utalva. Orbán hangsúlyozta azt is, akármilyen külföldi kritika is érkezik ennek kapcsán, a törvény alkalmazásától nem tudnak eltekinteni. – Kitartunk a pénzügyi függetlenség és a gazdasági önrendelkezés visszaszerzése mellett – mondta a miniszterelnök.
A kormányfő szerint a gazdaság talpra állításához elengedhetetlen a kétharmaddal megnyert választásokon megteremtett szövetség fenntartása a jobb módúak, a polgári középosztály és a szegény rétegek között. Ehhez pedig meg kell teremteni a szociális biztonságot, amit a kormány kiemelt céljának nevezett. Ezért hosszabbították meg a kilakoltatási moratóriumot, ezért szüntették meg a devizaalapú jelzáloghiteleket, s ezért tartották fenn a gáz és a távhő árának támogatását is.
A miniszterelnök szólt a demokratikus normák helyreállításáról is: szerinte az elszámoltatás „nem kellemes” munkáját azért kell végrehajtani, hogy még egyszer senkinek se jusson eszébe a közpénzeket kitalicskázni az állami és önkormányzati cégektől.
– Az elszámoltatás tétje tehát nem a múlt, hanem a jövő – emelte ki. Orbán szerint amíg nem történik meg a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos karhatalmi akciók felelőseinek megnevezése és felelősségre vonása, addig a demokráciáról való beszéd „csak smafu”. A miniszterelnök szerint az elmúlt időszak személycseréi – köztük az Állami Számvevőszéknél vagy az Alkotmánybíróságnál – indokoltak voltak. Kiemelte a rend és a közbiztonság terén elért eredményeket, és hangsúlyozta azt is, megszüntették azt a gyakorlatot, hogy a kormány a bűnözők oldalán áll, és nem az áldozatokén.
A miniszterelnök bejelentette, szakítanak azzal a gyakorlattal, hogy a kormány tagjai csak négyévente találkoznak a választókkal, ezért folytatják a tavasszal megkezdett nemzeti konzultációkat. A közbiztonság és a gazdaság után ősszel az egészségügy talpra állításáról, a szociális biztonságról, az alkotmányról és a demokratikus jogállamról szóló témák kerülnek terítékre. – Éljen a valóság! – zárta beszédét a miniszterelnök.
