Kelet felé nyitnak Brüsszelben

„Ennyi Ázsia” még nem volt az Európai Unióban, mint amenynyi tegnap kezdődött és szerdáig tart Brüsszelben: tegnap és ma tartják az EU–Ázsia-csúcsot, majd – talán nem egészen átgondoltan egy napra zsúfolva – holnap az EU–Kína- és az EU–Korea- csúcsot.

Brüsszeli megbeszélések. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Brüsszelben tárgyalt Lothar Biskyvel, az Egyesült Európai Baloldal, valamint Michal Kaminskivel, az Európai Konzervatívok és Reformerek európai parlamenti frakcióvezetőjével. A találkozókon egyetértés volt abban, hogy Kelet-Európa számára hatalmas lehetőséget jelent az, hogy a lengyel és a magyar EU-elnökségre két egymást követő fél évben kerül sor. (OS)

Úgy tűnik, Amerikától Európán keresztül Afrikáig ma már mindenki a rohamléptekben fejlődő Kelet felé nyit. A hétfőn kora délután kezdődött brüsszeli EU– Ázsia-csúcs – amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli – sorrendben a nyolcadik, és most először lett a tanácskozás tagja Oroszország, Ausztrália és Új-Zéland, amelynek következtében a tárgyalásra összegyűlt 48 ország vezetői elégedetten nézhetnek körbe, ugyanis ezek az államok képviselik a világon előállított bruttó hazai termék, a GDP felét, a világ népességének 60, a globális kereskedelemnek pedig szintén a 60 százalékát. A napirenden a kereskedelemmel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kapcsolatos vitatott kérdések állnak. A kínaiak számára saját pénzük átváltási kurzusának kérdése ugyan tabutémaként nem szerepel a hivatalos napirenden, de a hírek szerint az egybegyűltek azt mégis meg fogják vitatni. Az európaiak az amerikaiakhoz hasonlóan a kulisszák mögött nyomást akarnak gyakorolni az ázsiai országokra, és elsősorban Kínára, hogy a „monetáris dömpinggel” hagyjanak fel tekintettel olcsó export árucikkeikre, amelyeket a transzatlanti vádak szerint így dotálnak. Az is látható, hogy a kínaiak is mind inkább fontosnak tartják európai kapcsolataikat, mint ezt az Athénból Brüsszelbe utazó Ven Csia-pao miniszterelnök még a görög fővárosban hangsúlyozta, miközben ígéretet tett arra, hogy az euró stabilitása érdekében nem fogja eladni eurókötvényeit. Ugyanakkor ellentámadásba lendült az európaiakkal szemben azzal, hogy követelte, az „antidömping”-intézkedésekkel elért protekcionizmusuknak vessenek véget. Franciaország pedig – amely novemberben veszi át a világ legfontosabb húsz országának, a G20-nak az elnökségét – arról akarja meggyőzni a kínaiakat, hogy aktív részt vállaljanak a globális monetáris folyamatok harmonizálásában.
Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetője a hét végén felhívást intézett a világ legnagyobb gazdaságát működtető országokhoz, hogy együttesen akadályozzák meg egy devizaháború kirobbanását, amely gátolhatja a világgazdaság fellendülését.
Orbán Viktor felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gazdasági válság egyik legfontosabb tanulsága, hogy a spekuláció és a kapzsiság helyett a termelésre és a nemzetközi együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt, az illúziókat pedig fel kell hogy váltsa a valóság. A magyar miniszterelnök beszélt Közép-Európának a gazdasági növekedés újraindításában elfoglalt fontos szerepéről, és világossá tette, hogy földrajzi elhelyezkedése, valamint felhalmozott tapasztalatai alapján ennek a térségnek sajátos szerepe és céljai lesznek az újra növekedésnek induló világgazdaságban.