Vége a liberalizációnak?

A szabad patikaalapítás megszüntetése, a gyógyszerekkel kapcsolatos marketingtevékenység szigorítása és a gyógyszerészi többségi tulajdon visszaállítása a patikaüzemeltető cégekben – egyebek között ilyen javaslatok érkeztek a szakmától a gyógyszerellátást és a patikai működést szabályozó törvény közelgő módosításához.

2010. 10. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Év végén lejár a patikaalapítási moratórium, s addig újra kell szabályozni a gyógyszerellátást és a patikai működést – erősítette meg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkársága. A tárca már bekérte a szakmai szervezetektől a javaslatokat. Ezek közül több vonatkozik a szabad patikaalapítás megszüntetésére. A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) is kezdeményezett ilyen módosítást. Horváth Tamás, az MGYK elnöke lapunk kérdésére úgy fogalmazott: ismét lakosságszámhoz és távolsághoz kötnék, hol lehet új gyógyszertárat nyitni. Enyhítenék a 2006-os liberalizáció előtti szabályokat, s 5000 lakos helyett 4500, nagyvárosokban pedig 4000 főben határoznák meg a korlátot.
*
Visszaállítanák azt a korábbi szabályt is, hogy 300 – városokban pedig 250 – méteren belül nem létesíthető új patika.
Javasolták továbbá azt is, hogy a patikát üzemeltető cégekben ismét többségi tulajdonrésszel kelljen bírnia a gyógyszerésznek. A Molnár Lajos SZDSZ-es egészségügyi miniszter idején hozott liberalizáció óta ugyanis ez nem előírás. Horváth Tamás szerint a módosítással jobban érvényesülhetne a gyógyszerészek szakmai függetlensége, felelőssége, s a döntéseket kevésbé befolyásolná a befektető profitérdeke. Hozzátette: megszüntetnék továbbá, hogy gyógyszergyártók és nagykereskedők részesedéssel bírhassanak a vállalkozásokban. Megfelelő határidő után a már meglévő patikáknak is eszerint kellene átalakulniuk – tette hozzá Horváth.
Akad olyan javaslat is, amely szűkítené azoknak a gazdasági társasági formáknak a körét, amelyekben működtethető patika. Jelenleg ugyanis az egyéni vállalkozástól kezdve a bt.-n, a kft.-n át egészen a részvénytársaságig szinte bármilyen formában működhetnek. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Szövetségének vezetője lapunknak úgy nyilatkozott: egy átmeneti időszak után az orvosi és az ügyvédi praxishoz hasonló formában működnének a gyógyszerészi vállalkozások.
Szűkítenék a marketinglehetőségeket is, megtiltanák a különféle akciókat. Jelenleg ugyan kimondja a jogszabály, hogy tb-támogatott orvosságok esetén nem lehet a fogyasztói árból kedvezményt adni, de sok helyen különféle bon- vagy ajándékutalvány-rendszert vezettek be. „Minden beváltott recept után adunk egy 100 forintos utalványt, amelyet más termékek vásárlásakor beváltunk”, „Minden elköltött 5 ezer forint után ajándékba adunk egy esernyőt, vagy egy liter biotejet” – az ilyen és ehhez hasonló marketingfogásokat tiltanának be. A szakmai szervezetek vezetői úgy látják, nem szabad a kevésbé tőkeerős, de a lakosság ellátása szempontjából fontos szerepet betöltő kis patikák létét kockáztatni. Az ilyen akciókkal ugyanis nagy távolságról el lehet szívni a vásárlókat. Másik indokuk a szigorítás mellett, hogy nem szabad ösztönözni a gyógyszerfogyasztást.
Hávelné Szatmári Katalin egy másik javaslata visszaállítaná az egységes árakat minden vényköteles orvosságnál, így piaci verseny csak a recept nélkül kapható medicináknál lenne. Jelenleg a jogszabály csak a tb-támogatott szereknél tiltja az árversenyt, de sok tb-támogatás nélküli, receptköteles készítménynél – például a fogamzásgátlóknál, vitaminoknál és egyes pszichiátriai szereknél – nem. Itt nagy árkülönbség tapasztalható, ami nem jó a betegeknek.
A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége nem ért egyet a gyógyszerészi többségi tulajdon előírásával. A befektetőnek nem érdeke beleszólni a szakmai munkába, ezért most is garantálható a biztonságos és szakmailag független ellátás – vélekedett a szervezet vezetője, Korodi Karolina. Szerinte többségi tulajdonrészt már csak azért sem lehet előírni, mert a gyógyszerészek túlnyomó többségének nincs elegendő tőkéje egy ilyen kockázatos vállalkozás elindításához, a bankok pedig csak nehezen és többszörös biztosíték mellett adnak hitelt. Senkinek se jó, ha az előírást zsebszerződésekkel játsszák ki. Korodi hozzátette: egy másik javaslatuk a patikák ügyeleti és készenléti rendszerét szabályozná. Eszerint továbbra is az ÁNTSZ feladata volna a területileg illetékes gyógyszertárak kijelölése. A többi patikát jogszabállyal köteleznék, hogy fizesse meg azon gyógyszertárak többletköltségét, amelyeknek ügyeletet és készenlétet kell biztosítaniuk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.