Bátrabb lépéseket várnak az egészségügyben

Lejárt tegnap a határidő, amíg a szakmai szervezetek javaslatot tehettek a minisztérium által összeállított egészségügyi törvénymódosítási csomag kiegészítésére, megváltoztatására. Az érintettek számos ötlettel álltak elő, de mindannyian hiányolták az átfogó változtatást a javaslatcsomagból.

Számos szakmai szervezet örül a tervezett módosításoknak, de abban is teljes az egyetértés, hogy mindez érdemi változást nem eredményez az ellátórendszerben. Ez alól talán csak a patikák jelentenek kivételt.
A módosítások valóban nem változtatják meg alapjaiban a rendszert, de sok hasznos változást indítanak el – nyilatkozta Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Fontosnak nevezte többek között a súlyponti kórház kategóriájának és az ahhoz tartozó, törvényben lefektetett struktúra, illetve ágyszám bebetonozásának megszüntetését, de mint mondta: markánsabb változtatásokat reméltek, leginkább a struktúra átalakításában.
– Pozitív változásokat eredményeznek a tervezett intézkedések, csökkentik az adminisztrációt, és sok felesleges dolgot megszüntetnek, de nem eredményeznek átfogó változást – mondta Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület vezetője, a Borsod megyei kórház főigazgatója. Számos további javaslatot küldtek a minisztériumnak. Az egyik közülük arra vonatkozik, hogy azoknál a betegeknél, akik ittasan vezetnek, vagy a megengedettnél gyorsabban hajtanak, a társadalombiztosító csak a sürgősségi ellátásuk költségét fedezze, egyébként maguknak kelljen kifizetniük a további, például korrekciós beavatkozásokat vagy a rehabilitációt. Egy másik javaslatuk az egészségügyi intézmények által kérhető részleges térítési díjakra vonatkozik. Jelenleg ugyanis elvileg pénzt kérhet például a kórház attól a pácienstől, aki területileg nem az adott intézményhez tartozik, és nem sürgős ellátást vesz ott igénybe, ám a térítési díjat a legtöbb helyen érdektelenség hiányában nem kérik el. Ezen szerintük úgy lehetne változtatni, ha a biztosító ilyen esetekben nem a beteg által fizetett összeggel csökkentett finanszírozást utalná az intézményeknek.
– Örülünk a július elsejei munkaszüneti napnak, de nem ez az ellátórendszer legnagyobb problémája jelenleg – fogalmazott Varga Imre, a szakrendelőket képviselő, Medicina 2000 nevű szervezet vezetője. Hozzátette: számos javaslatot küldtek a tárcának. Ellentétben az egyik javaslattal, nem szigorítanák a büntetési tételeket, ha egy intézmény olyan ellátást számol el a biztosítónál, amelyet nem végzett el. A szervezet szerint ugyanis ezek az esetek sokszor nem tudatosságon alapulnak. A gyógyszerpiacot érintő pontoknál egyesek alapjaiban kérdőjelezik meg például azokat a módosításokat, amelyek szerint a patikát üzemeltető vállalkozásokban többségi tulajdonnal kell rendelkezniük a gyógyszerészeknek.
– Rendszerszintű változás nem várható ezektől a javaslatoktól, de néhány felesleges kötöttségtől, adminisztrációtól megszabadítanak – vélekedett Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője. Mint mondta: a súlyponti kórház kategóriájának megszüntetése egyelőre annyit jelent, hogy megszűnik ezen intézmények tevékenységének és ágyszámának bebetonozása. Jó lett volna, ha már most előáll a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkársága a majdani reform koncepciójával, de most inkább az óvatosság érződött rajtuk. Ez részben érthető, hiszen egyelőre még kormányszinten sincs döntés az átalakításról, az új intézményi hierarchia felállításáról – tette hozzá.