Élesedő ellentétek az uniós csúcson

A Brüsszelben tegnap kezdődött kétnapos csúcskonferenciára összegyűlt uniós tagországok vezetői német nyomásra várhatóan a válságoknak a mostaninál jobban ellenálló gazdaságirányítási rendszert hagynak ma jóvá. Berlinnel szemben ugyanakkor ellenállás bontakozik ki abban, hogy a túlzott költségvetési hiányt felmutató országokat – mint Görögországot – megfoszszák szavazati joguktól.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke a tegnap kezdődött kétnapos uniós csúcson egyértelműen kijelentette, a túlzott költségvetési hiányt felmutató országok esetében a szavazati jog visszavonása elfogadhatatlan, és abba a 27 tagállam nem egyezne bele. A csúcstalálkozón Orbán Viktor tegnap találkozott Herman Van Rompuy uniós elnökkel, Donald Tusk lengyel kormányfővel, valamint Andor Lászlóval, az EB foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosával. A magyar miniszterelnök a jövő év első felében esedékes magyar uniós elnökség kapcsán közölte, számít az európai munkaadók és munkavállalók együttműködésére. Orbán Viktor rendkívül kedvezőnek nevezte, hogy a válságból való kilábalás idején Magyarország és Lengyelország követi egymást a soros elnöki pozícióban.
Még szerdán az EB rendkívül éles ellenkezését váltotta ki, hogy Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök úgy döntött, ráveszik az EU-t arra, hogy a lisszaboni szerződést módosítsák az euróövezet megreformálására. Viviane Reding, az EB alelnöke igen éles hangon kérte ki magának az unió nevében, hogy Brüsszelre magánmegállapodások formájában diktátumokat kényszerítsenek, és azt mondta, a két politikus közötti egyezség felelőtlen. Ugyanakkor Mari Kiviniemi finn miniszterelnök Brüsszelben tegnap kijelentette, Helsinki támogatná a német– francia kezdeményezést.
Orbán Viktor tegnap újságíróknak elmondta, Sarkozy a csúcstalálkozó előtt a néppárti vezetők által tartott zárt tanácskozáson panaszkodott, hogy országát – mint nemzetet – a bizottság megsértette. A magyar miniszterelnök hozzátette, Sarkozy azt is elmondta, „Franciaországot nem lehet következmények nélkül sértegetni”.
A szokásos őszi csúcs központi napirendi pontja volt az a tegnap már el is fogadott jelentés, amelyet az uniós vezetők év eleji felhatalmazása alapján egy munkacsoport dolgozott ki Herman Van Rompuy irányításával. A csoport a tagországok mindenkori pénzügyminisztereiből állt. Van Rompuy korábban úgy fogalmazott, az EU-n belül működő Gazdasági és Pénzügyi Uniót a valaha tapasztalt legnagyobb mértékben reformálják meg. Az unióban ezután tágabb teret engednek a pénzügyi ellenőrzésnek, szigorítják a pénzügyi fegyelmet, szorosabban hangolják össze a tagországok gazdaságpolitikáját, hatékonyabbá teszik a válságkezelési mechanizmust. Mindezen intézkedéseknek az a célja, hogy elkerüljék az európai gazdaságok dominószerű összeomlását, ha valamelyik gyengébb tagállamot súlyosabb adósság sújtana. David Cameron konzervatív brit miniszterelnök – a tagállamok költségvetési megszorítása miatt – ugyanakkor teljesen elfogadhatatlannak minősítette a jövő évi uniós költségvetés hatszázalékos bővítésének javaslatát.

Bírálat Washingtonnak. Az ügyvezető belga kormány belügyminisztere bírálta az Egyesült Államokat, amiért a hónap elején terrorveszélyre hívta fel a figyelmet úgy, hogy nem tett különbséget uniós országok és térségek között. Annemie Turtelboom kijelentette, Washington úgy óvta az EU-ba igyekvő amerikaiakat, hogy nem tett különbséget „Párizs, London vagy kis falum között”. Az amerikai média később Franciaországot, Németországot és Nagy-Britanniát emelte ki potenciális terrorista célpontként. Európában ugyanakkor azt hangoztatják, a figyelmeztetés kárt okoz az idegenforgalomnak.