Szocialista trükközés a nyugdíjakkal

Több ezer forinttal kevesebb nyugdíjat kapnak éves szinten jövőre az idősek annak következtében, hogy az előző kormány megváltoztatta a járandóságok emelésének kiszámítását, s megszüntette az úgynevezett svájci indexálást.

Jövőre nem lesz nyugdíjprémium. A 13. havi nyugdíj eltörlésekor „nyugdíjprémiumot” ígértek az érintetteknek a szocialisták. A költségvetési hiánycél alakulásától és a gazdasági növekedés mértékétől függ, hogy folyósítják-e egy adott évben a pluszpénzt. Ha előbbi teljesül és a GDP bővülése várhatóan 3,5–5 százalék között lesz, akkor egyheti, 5–6 százalékos növekedés esetén kétheti, 6 és 7 százalék között 3 heti, ennél magasabb GDP-bővülés esetén pedig egy teljes havi nyugdíj-kiegészítés jár. A mostani tervek szerint jövőre nem számolhatnak ezzel a pluszjuttatással a nyugdíjasok.

Jövő év januárjától 3,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak – olvasható a 2011-es költségvetés tervezetében. Az emelés mértékének kiszámítási módszerét jogszabály rögzíti. A parlament által tavaly megszavazott, s először az idei évtől alkalmazott új nyugdíjemelési módszer a bruttó hazai termék (GDP) növekedésétől függő sávos emelést ír elő.
A hatályos törvény értelmében tisztán árkövető, azaz a tervezett infláció mértékével azonos emelést kellene alkalmazni akkor, ha az adott évre tervezett gazdasági növekedés nem éri el a 3 százalékot. Jövőre azonban nem ez lesz a helyzet. Miután a 2011-re tervezett GDP-növekedés 3 százalékos, a nyugdíjak emelési mértékét úgy kell meghatározni, hogy a fogyasztói árnövekedés tervezett mértékét 80 százalékos súllyal, a tervezett nettó átlagkereset-növekedés mértékét pedig 20 százalékos súllyal kell figyelembe venni.
Ez azt jelenti, hogy a tervezett 3,5 százalékos inflációból és a 4,9 százalékos nettó átlagkereset-növekedésből az említett 80, illetve 20 százalékos súlyokkal számított átlag 3,78, kerekítve 3,8 százalék.
*
Ennyivel emelkednek a benyújtott költségvetési törvényjavaslatnak megfelelően a nyugdíjak 2011 januárjában. Ha a pénzügyi kormányzat akár csak egy hajszállal kisebb gazdasági növekedést tervezett volna 2011-re, akkor a nyugdíjemelés még kisebb lett volna, 3,78 (kerekítve 3,8) helyett csak 3,5 százalék.
Magasabb lett volna viszont a nyugdíjemelés mértéke jövőre, ha az előző kormány nem változtat az emelés kiszámításának módszerén, azaz nem törli el az úgynevezett svájci indexálást. Ez azt jelentette, hogy januárban az adott évre tervezett infláció és a nettó átlagkereset-emelkedés 50-50 százalékának átlaga adná meg az emelés mértékét. Így a 3,78 (kerekítve 3,8) százalékos emelés helyett 4,2 százalékkal nőttek volna januártól az idősek járandóságai.
A két számítás közti különbség éves szinten több ezer forint. Egy havi 80 ezer forintos nyugdíjnál például több mint 4 ezer forint. 60 ezres nyugdíjnál 3 ezer, míg 100 ezres ellátmánynál már több mint 5 ezer forint.
A törvény szerint 4 százalékot elérő tervezett GDP-növekedés esetén a keresetnövekedés súlya 40 százalék, az árnövekedésé pedig 60 százalék a nyugdíjemelés mértékének kiszámításakor. 5 százalékot elérő gazdasági növekedéskor pedig 50-50 százalékos a súlyozás.
Ezzel a számítási módszerrel recesszió idején járhatnak jól a nyugdíjasok, amikor a nettó keresetek csökkennek vagy csak minimális mértékben nőnek. Még 2010-ben is jobban jártak a nyugdíjasok az új számítási módszerrel, mint a svájci indexálással. De ez – ha valóban elindul Magyarország a növekedési pályán – megváltozik.