Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a napokban jelentette be, hogy az OEP vizsgálata alapján számviteli fegyelem megsértése miatt feljelentést tesz a HospInvest ellen. Milyen szabálytalanságot állapítottak meg?
– Egy hosszú és komoly vizsgálaton vagyunk túl, amelyet okleveles könyvvizsgáló és számviteli szakemberek részvételével végeztünk. Ennek eredménye és lezárásaképpen arra a következtetésre jutottunk, hogy kezdeményezzük a HospInvest által működtetett négy kórházra vonatkozólag a feljelentést.
– Eddig annyit tudtunk meg, hogy körülbelül 4,5 milliárd forintot nem a megfelelő célra használt fel a kórház-üzemeltető vállalkozás. Mire költötte a HospInvest az egyébként a betegellátásra szánt összeget?
– Ez ügyben a hatóság fogja a vizsgálatokat lefolytatni.
– Talált a vizsgálat olyan tételt, amelyet az egészségügytől távol álló dolgokra költött el a HospInvest?
– Erről a nyomozás érdekei miatt nem nyilatkozhatok.
– Az iszapkatasztrófa után a kormány felvetette, hogy a Mal Zrt. tulajdonosai saját vagyonukkal feleljenek a károkért. Számolnak ezzel a HospInvest esetében is?
– Valóban folyt erről mérlegelés, de végül az a döntés született, hogy átadjuk az ügyet az illetékes hatóságnak, és az lefolytatja a nyomozást. Itt ugyanis mások a körülmények, és felszámolási eljárás van a cég ellen.
– Folynak még vizsgálatok egyéb, az előző kormányhoz köthető ügyekben?
– Három területet érintően a technikai átadás-átvétel után tartalmi átvilágítási auditot indítottam. Ez egy okleveles könyvvizsgálói auditból és egy informatikai auditból áll, a harmadik része pedig egy jogi, a szerződésekhez kapcsolódó tartalmi átvilágítás. Tettem ezt azért, hogy egy időszakot lezárhassunk. Zajlik tehát jó néhány eljárás, de egyik sem közelíti meg az előbbi ügy nagyságrendjét.
– Mégis milyen ügyekről van szó?
– Az okleveles könyvvizsgálónak már lezárult az ellenőrzése, amely az OEP működési kiadásainak és kötelezettségvállalásainak rendjét vizsgálta. Úgy tudnám öszszefoglalni az eredményeket, hogy szinte mindent alaposan szabályoznak a hivatalon belül, de a gyakorlatban messze nem ennek megfelelően alkalmazzák.
– A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy szabálytalan kifizetések vagy felesleges, korrupciógyanús beszerzések történtek?
– Nem. Ilyen tartalmi visszásságot még nem állapítottunk meg. De azt például igen, hogy az OEP-nél alkalmazott szoftverek ötven százalékát külső cég üzemelteti, a fejlesztéseket pedig szinte száz százalékban külső vállalkozások végzik. Ezekben a rendszerekben futnak össze az egész ország taj-szám-adatai, a kórházi és a finanszírozási jelentések, s innen irányítják a rendszert. Ezeket a feladatokat sajnos nem belső szakemberek végzik, amit nagyon nagy hibának tartok. A kiszolgáltatott helyzetből adódóan a külső vállalkozás ultimátumos árajánlata kényszerhelyzetbe hozza, illetve hozhatja az OEP-et, mert a hivatalnak biztosítania kell a folyamatos működést.
– Megpróbálják az informatikai rendszer működtetését visszavenni?
– Új informatikai vezetője van a hivatalnak, stratégia tervünk az, hogy az üzemeltetési és fejlesztési tevékenység mindenképpen visszakerüljön az OEP-hez.
– Két hónapja irányítja az OEP-et. Egyelőre nem lehetett hallani, hogy milyen javaslatokat tett a kritikus területek, például a kórház-finanszírozás vagy a gyógyszerár-támogatás átalakítására.
– A jogszabályok előkészítése, előterjesztése és a jogszabályalkotás a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárságának a feladata. Természetesen ebben részt veszünk, adatokat szolgáltatunk, véleményt alkotunk, teljes együttműködésben vagyunk az egészségügyért felelős államtitkársággal. Az azonban nagyon megdöbbentő, hogy amikor átvettem az intézetet, akkor nem kaptam olyan döntés-előkészítő anyagokat, amelyek a finanszírozáshoz, a gyógyszerár-támogatáshoz vagy a pénzbeli ellátásokhoz kapcsolódóan elemzéseket tartalmaznak, és esetleg alternatív stratégiai irányokat jelöl ki. Az OEP nem rendelkezett ilyen, akárcsak főbb lépéseket, rendszereket megalkotó stratégiával.
– Maradjunk a gyógyszerkasszánál. Úgy tűnik, ez az egészségügy jövő évi költségvetésében egy kritikus tétel, hiszen az erre a célra szánt összeg még az ideinél is kevesebb. Milyen intézkedésekre lesz szükség, hogy a tervezett keretet ne lépjék túl?
– Kidolgoztunk egy intézkedési csomagot. Ebben – a kormány állásfoglalásának megfelelően – külön figyelmet fordítottunk arra, hogy a lakossági terhek ne emelkedjenek. Többféle módszer kombinált alkalmazásában gondolkodunk. Ennek elemeit már részben kidolgoztuk, részben pedig még tart a munkafolyamat. Bizonyos ösztönzőket szeretnénk bevezetni annak érdekében, hogy az orvosok az olcsóbb gyógyszereket írják fel a betegeknek.
– Ezt már több kormány is megpróbálta, igaz, nem sok sikerrel. Ezenkívül milyen intézkedéseket terveznek még a gyógyszerár-támogatásban?
– Óvatosan bánok ezzel, mert még folynak az egyeztetések az ellátórendszer szereplőivel.
– Régóta vezető posztot töltött be különböző kórházaknál. Mégis, az egészségügyi közéletben eddig nem vett részt láthatóan. Miért esett a kormányfő választása önre?
– Nem tudom, mit ért egészségügyi közélet alatt, hiszen számtalan fórumon szerepeltem az elmúlt két évtizedben, többek között a Magyar Kórházszövetség, illetve az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének tagjaként. Úgy gondolom, jelentős volt a szerepem Jász-Nagykun-Szolnok megyében, és Budapesten is gyakran megfordultam a különböző rendezvényeken. De valóban nem voltam a sztárolt kórházigazgatók között, akiket rendszeresen megkérdezett, szerepeltetett a sajtó.
– De vajon miért esett önre a választás?
– Ez egy szakmai életútnak egy nagyon jelentős állomása. Közgazdász vagyok, ismerem az egész ellátórendszert, számtalan aspektusát végigéltem az egészségügy változásának, fejlődésének. Azt hiszem, változást szerettek volna a felelős kormányzati vezetők, s ennek jó megjelenítési formája, hogy engem választottak az OEP élére, az én szemléletem ugyanis egészen más. Nekem sokkal inkább betegcentrikus, szolgáltatócentrikus hozzáállásom, véleményem, vezetői attitűdöm van.
– Nem orvos végzettségű. Ez előnyt vagy inkább hátrányt jelent ebben pozícióban?
– Nem az dönti el, kiből lesz jó főigazgató, hogy milyen alapvégzettsége van. Ehhez a feladathoz megfelelő szakmai ismeret, vezetői tulajdonság, tanult vezetői elképzelésrendszer és egyértelmű személyes alkalmasság szükséges. Ez az, ami meghatározza, hogy valaki jó vezető tud-e lenni. Én mindig jól éreztem magam az egészségügyben, elkötelezetten tenni szeretnék a jövőben is érte.
– Küszöbönáll a közigazgatási rendszer változása, ami érinti az OEP-et is. Hogyan fogja megélni a hétköznapi ember ezt a változást?
– Abban reménykedünk, hogy az emberek nem fognak változást tapasztalni. Az OEP esetében szervezeti-jogi formában átkerül a kormányhivatalokhoz a pénzbeli ellátások teljes ügyfélszolgálati része és a pénzbeli ellátásokhoz kapcsolódó összes szakigazgatási feladat. Megközelítőleg 1900 tisztviselő a megyei kormányhivatalokhoz tartozik 2011. január 1-jével. A szakmai feladatellátás, a szakmai irányítás továbbra is az OEP-nél marad.
– Azt ígérte a kormány, hogy egyszerűsödik az ügyintézés.
– Külön kell választani a területi-szervezeti integrációt és azt az új ügyfélszolgálati rendszert, amelynek a kialakítása is el fog indulni. Az eddigi ügyfélszolgálatok ugyanúgy fognak január 1-je után is működni, mint eddig. Létrejön azonban egy úgynevezett kormányablak, amely folyamatosan átveszi ezeket az ügyfélszolgálati feladatokat. Így kialakulhat az az egykapus ügyintézés, ami sokkal hatékonyabb és gyorsabb ügyintézést jelent majd.
origo.hu
Kihúzták a hatos lottót, mutatjuk a számokat
