Negyvenezer számlálóbiztos, 7500 felülvizsgáló, 1900 települési népszámlálási felelős, 400 KSH-oktató – csak néhány adat, amely megmutatja, mekkora apparátust mozgat meg a tízévenként esedékes népszámlálás. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke úgy fogalmazott: fontos, hogy az állampolgárok érezzék a felmérés jelentőségét, s valós adatokat adjanak meg, mert ezek fogják megalapozni a jövő gazdasági és társadalmi döntéseit. Az adatszolgáltatás önbevallás alapján történik, utólag egyetlen hivatal sem ellenőrzi majd az adatok valódiságát.
Az összeírást október 1–31. között végzik. A jogszabály szerint kötelező a részvétel nemcsak a magyar állampolgároknak, hanem azoknak a külföldieknek is, akik életvitelszerűen hazánkban laknak. Azoknak a magyaroknak is részt kell venniük az összeírásban, akik egy évnél rövidebb ideig tartózkodnak külföldön. Azok a határon túli magyarok viszont nem lesznek alanyai a népszámlálásnak, akik most szereztek állampolgárságot, ők ugyanis nem tartózkodnak életvitelszerűen Magyarországon.
A válaszadás most először lehetséges az interneten keresztül – mondta Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy háztartás csak egyféleképpen szolgáltathat adatot. Tehát ha az egyikük az internetes kitöltést választotta, akkor a többieknek is így kell eljárniuk. A KSH nagy hangsúlyt fektet az adatvédelemre – szögezte le Németh Zsolt. Különösen ügyelnek a kitöltött kérdőívek biztonságára, az adatok összekapcsolásának, illetve az egyedi információk közreadásának a kiküszöbölésére. A kérdőívekre nevet nem írnak, a lakcím viszont szerepelni fog rajta.
Waffenschmidt Jánosné főosztályvezető elmondta, hogy a kérdések egy része kötelezően kitöltendő, ilyen például a nem, a születési idő, az állampolgárság, a lakáshasználati jogcím, a családi állapot, vagy éppen az iskolai végzettség. Az önkéntesen kitölthetők között szerepelnek például a vallásra, a nemzetiségre, a használt nyelvre és a fogyatékosságra vonatkozó kérdések.
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat