Rövidebb várólista, hatékony ellátórendszer

Térségi egységekre épülő egészségügyi ellátórendszer jön létre – közölte Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, miután a kormány elfogadta a Semmelweis-tervet. A kabinet hatékonyabb ellátórendszert és rövidebb várólistákat ígér, míg az MSZP szerint ennek éppen az ellenkezőjére lehet számítani. A tervezett átalakításnak még számos eleme nem ismert, nem tudni például, hol szűnik meg az aktív gyógyítás, illetve hogy mikor és menynyivel emelkedik az orvosok és az ápolók bére.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke: A korábban megfogalmazott fenntartásaink változatlanok. A nagytérségi ellátásszervezést nem tudjuk elfogadni, mert a pénztelenséget nem lehet ellátásszervezéssel helyettesíteni. Az ehhez hasonló kísérletek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket az elmúlt években, sőt, általában felsejlett a tervek mögött valamilyen mögöttes – például magánosítási – szándék. Hiányoljuk továbbá az egyeztetést, ami volt, az nem nevezhető érdeminek, az írásos javaslatainkat sem vették figyelembe. Különösen aggályos, hogy a Semmelweis-terv még az ígéret szintjén sem foglalkozik az egészségügyi dolgozók egzisztenciális helyzetével.

Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakciójának vezetője: A kormány egy év semmittevés után rohamos rombolásba kezdett. A Semmelweis-terv káoszt eredményez az egészségügyben, hosszabb betegutakra és várólistákra kell számítani, s romlik az ellátás színvonala is. Ezért felszólítjuk a Fidesz képviselőit, hogy ne szavazzák meg a megvalósításhoz szükséges jogszabályi változásokat. A kormány az átalakítás költségeivel sem számolt, ami akár 60-80 milliárd forint is lehet. Még az sem világos, hogyan lesz fizetős az ellátás, de mindenesetre az előterjesztés ezt sem zárja ki. Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász: Megszűnt egyfajta bizonytalansági faktor, most már tudni lehet, hogy melyek lesznek az egészségügy átalakításának irányai az elkövetkező három esztendőben. A fővárosi tulajdonú intézmények állami átvétele ugyan részben érthető, de bízom benne, hogy az ingatlan-, az eszköz- és a munkaerő-állománnyal együtt történő átvétel csak átmeneti megoldás. Elegendő lenne ugyanis, ha csak a kapacitások és a funkciók meghatározásának joga kerülne az államhoz. Örvendetes a betegjogi és dokumentációs központ felállítása, s fontos a finanszírozási rendszerben tervezett változtatás is.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke: A Semmelweis-tervben szereplő helyzetelemzéssel maximálisan egyetértünk, nem vitatható, hogy az ágazat súlyos forráshiánnyal küzd. A változtatás irányait sem vitatjuk, ugyanakkor jobb megoldásnak tartottuk volna, ha a térségi határok kijelölése a megyehatárokon alapult volna. Elengedhetetlennek tartjuk továbbá, hogy a kormány meghatározza azokat az alternatív forrásokat, amelyekből az egészségügyi dolgozók béremelését kívánja fedezni. Egyetértünk azzal is, hogy az esetleges megtakarításokat az egészségügyben kell felhasználni, ugyanakkor ezt a megállapítást a Széll Kálmán-tervre is kiterjesztenénk.

A Semmelweis-terv elfogadásával a kormány meghatározta az egészségügyi ellátórendszer átalakításának elvi kereteit – hangsúlyozta tegnap Szócska Miklós a részletek ismertetésekor. Az egészségügyért felelős államtitkár elmondta: arról döntött a kormány, hogy térségi egységekre épülő egészségügyi ellátórendszer és egészségszervezési intézményrendszer jön létre. Elmondása szerint egyelőre nincs döntés arról, hogy hol húzódjanak a térségi határok. Az utolsó tervezet szerint országosan nyolc ilyen egység jönne létre, a főváros ellátása három különféle térséghez tartozna, s három sürgősségi központ köré szerveződne (lásd térképünket). A térségi határvonalak meghúzása még a Fideszen belül is komoly vitákat eredményezett.
Szócska Miklós közölte: a kabinet egyetértett azzal, hogy a 12 fővárosi fenntartású kórház állami fenntartásba kerüljön, ennek lebonyolítása 6-9 hónapot vesz igénybe. Létrejönne egy állami egészségszervezési menedzsmentrendszer is, ez lenne felelős az állami fenntartású intézmények működtetéséért. – Ez nem egy megahivatal lesz, hanem meglévő szakmai csoportokból szerveződő koordinatív testület – hangsúlyozta. – Nem született döntés viszont a Budapesten kívüli egészségügyi intézmények tulajdonosváltásáról. Az önkormányzati politikát a kormány fogja meghatározni, de ez most nem időszerű – fogalmazott.
– Új betegút-szervezési modellt is kidolgoznak – emelte ki az államtitkár. Újraszervezik az úgynevezett betegutakat, azaz egyértelművé teszik, hogy kit hová vigyen a mentő, illetve bizonyos betegségek esetén kinek melyik intézménybe kell mennie. Arra a kérdésre, hogy kell-e majd fizetniük a betegeknek, ha nem a kijelölt kórházat, szakrendelőt veszik igénybe, úgy felelt: vannak társadalmi vitára bocsátott elképzelések ez ügyben, de csak azután lehet erről beszélni, hogy nagytérségi szinten biztosítani tudják mindenkinek a megfelelő ellátást. – A betegutakban eddig teljes volt a káosz, most ezt a közlekedési lehetőségek, a páciensek szokásai és a szakmai hagyományok alapján újragondolják – mondta, majd hozzátette: az új rendszer hangsúlyos eleme lesz az alap- és a járóbeteg-ellátás. A finanszírozásban is lesznek változások, ám egyelőre nem tudni, ezek pontosan mit jelentenek. A Semmelweis-terv hangsúlyos pontja a források új elvek szerinti elosztása is. Megtakarítást remél a kormány a csoportos közbeszerzési eljárásoktól és gyógyszerbeszerzésektől vagy épp az energiaellátás központosításától. Ezzel 10-20 milliárd forintot lehet spórolni. A felszabaduló forrásokat az egészségügyben főként a bérhelyzet javítására kell fordítani. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy mikor és mennyivel emelkedhet az orvosok és a szakdolgozók fizetése. Ezzel kapcsolatban Szócska Miklós megjegyezte: dolgoznak az ügyön, ám ehhez alternatív forrásokat kell találni. Az egyik elem a népegészségügyi termékdíj, közkeletű nevén a hamburgeradó lehet, amelynek bevezetése szinte biztossá vált. Szócska Miklós úgy fogalmazott: kidolgozzák a különböző életpályacsoportoknak megfelelő életpálya-megoldásokat is.
Az államtitkár nem akart konkrét választ adni arra, hogy hány aktív ágy, illetve aktív gyógyító intézmény szűnhet meg országszerte. Csak annyit mondott: ezek Molnár Lajos volt miniszter nevéhez köthető kifejezések, ezzel most nem élnek. – De – tette hozzá – valóban lesznek olyan intézmények, amelyek funkciót váltanak, például nappali kórházzá alakulnak, ám erről még egyeztetnek a fenntartókkal. A legfontosabb, hogy olyan helyen jussanak a betegek ellátáshoz, ahol megfelelő színvonalat lehet biztosítani. Meghatározzák az egyes földrajzi területek egészségügyi szükségleteit, s ehhez rendelik a kapacitásokat.
A kormány egyetértett azzal is, hogy az üresen álló vagy felszabaduló ingatlanok hasznosításából, esetleges eladásából származó bevételek a központi régió infrastrukturális beruházásait szolgálják. Erre azért van szükség, mert a központi régióban nem állnak rendelkezésre uniós források. Döntés született továbbá arról, hogy év végéig létrejön az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ, s felülvizsgálják a szűrőprogramokat. A cél az, hogy a szervezett szűrés irányába mozduljon el az ország.
– Kinevezésemkor az egészségügy megmentése volt a legfontosabb cél. Ehhez a legjelentősebb lépés a Semmelweis-terv jelentette struktúraátalakítás – ezt már Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter mondta. Nagy Anna kormányszóvivő nyomatékosította: a kormány célja az egészségügyben uralkodó kusza viszonyok rendezése és a várólisták hosszának legalább felére csökkentése.

Támogatás. A főváros vezetése támogatja a kormány azon döntését, amely szerint a főváros tizenkét kórházát „állami gondoskodásba veszik” – közölte a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. A kórházak átvételéről a tárgyalásokat Budapest vezetése a lehető leghamarabb elkezdi. (MTI)

Államosítanák. Az egri kórház államosítását tartja szükségesnek az Egri Kórházvédők Egyesülete azután, hogy adósságrendezési eljárás indult az intézményt fenntartó Heves Megyei Önkormányzat ellen – jelentette be az egyesület alelnöke tegnap Egerben. Az államosítás lehetőséget adna arra is, hogy visszatérjenek az intézménybe azok a dolgozók, akik azt követően távoztak az intézményből, hogy a HospInvest Zrt. 2008 novemberében átvette a kórház üzemeltetését. (MTI)