Nem vállalnak túlmunkát

Ha az év végéig nem sikerül megállapodni a béremelésről a kormánnyal, akkor az orvosok közül sokan azt a formáját választják az érdekérvényesítésnek, hogy itthon maradnak ugyan, de már nem vállalnak önként túlmunkát – derül ki a Magyar Orvosok Szövetségének felméréséből.

Csaknem 500 orvos döntötte el, hogy a közeljövőben mindenképpen távozik az országból – ez is kiderül a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) felméréséből. Szándékuk valószínűleg megmásíthatatlan, már egy jelentősebb béremelés miatt sem döntenének másként. További körülbelül 2700 orvos nyilatkozott úgy az interneten kiküldött kérdőíves felmérésben, hogy komolyan fontolgatja, részt vesz a Magyar Rezidensszövetség akciójában, s ügyvédi letétbe helyezi felmondólevelét, amelyet akkor „élesítene”, ha az év végéig nem jutnak megállapodásra a kormánynyal a béremelésről. 1100-an pedig azt a választ adták a MOSZ kérdésére, hogy mindenképpen itthon maradnak, de támogatják az akciót azzal, hogy jövőre már nem vállalnak önként túlmunkát. Bélteczki János, a MOSZ elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy ez szintén az ellátórendszer megbénulásához vezethet. Ha a közeljövőben valóban több ezer orvos hagyja el hazánkat, illetve dönt úgy, hogy nem vállal önként túlmunkát, az szerinte olyan helyzethez vezet majd, mintha Magyarország háborús helyzetben lenne. Bélteczki hangsúlyozta: tisztában vannak az ország gazdasági helyzetével, de a kötelező türelmi idő lejárt. Emlékeztetett egy nemrég készült nemzetközi összehasonlító felmérésre, amely szerint a magyar orvosok keresnek szinte a legkevesebbet Európában, ugyanakkor ők dolgoznak a legtöbbet.
Bélteczki János arra kérte a közszereplőket, hogy tartózkodjanak minden olyan ötlettől, megjegyzéstől, amely további feszültséget kelthet, mert akkor az orvosok, szakdolgozók nem várnak hat hónapot, hanem most hagyják itt az országot. Hozzátette: az a céljuk, hogy ezek az orvosok itthon maradjanak, hiszen ők is itt szeretnének boldogulni, de van egy határ, amikor a létbizonytalanság már elviselhetetlenné válik. Mint mondta: továbbra sem tudják, hogy a kormány milyen forrásból és mekkora béremelést adna az egészségügyben dolgozóknak. Kezdetben arról volt szó, hogy a gyógyszerkassza elvonásait fordítják a fizetések emelésére, majd a struktúra átalakításából származó megtakarítást, illetve a népegészségügyi termékadóból származó bevételt jelölték meg forrásként, újabban azonban ez is bizonytalanná vált.
– Az egészségügyi dolgozók életpályamodelljének kidolgozása a következő hónapokban egy folyamatos és intenzív munka lesz, s több komponensből fog állni – mondta Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Egyik fontos része a bérfelzárkóztatás, amelynek egyik forrásáról – a népegészségügyi termékadóról – hamarosan döntés születik. – Ennek teljes összegét az egészségügyben használják majd fel, elsődlegesen a bérek rendezésére – tette hozzá.