Pluszpénzt kérnek az egészségügyre

Még az idén többletforrásra van szükség az egészségügyben, vélekednek a szakértők. A beszállítók ugyanis elérkeztek tűrőképességük határára, s közülük egyre többen már csak készpénzért hajlandók gyógyszereket, orvosi eszközöket és egyéb más termékeket szállítani a kórházaknak.

2011. 07. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még az idén kiegészítő forrásra van szüksége az egészségügynek, a beszállítók ugyanis a lehetőségeik végéhez érkeztek, ami azt mutatja, hogy a 2007 óta húzódó folyamat mára tragikussá, visszafordíthatatlanná vált – vélekedett Sinkó Eszter (képünkön) egészségügyi-közgazdász. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője azután nyilatkozott lapunknak, hogy tegnapi számunkban azt írtuk: az utóbbi időben egyre több beszállító csak készpénzfizetés ellenében hajlandó árut – gyógyszert, orvosi eszközt, műszert vagy élelmiszert – vinni az egészségügyi intézményeknek. Ezt több fekvőbeteg-ellátó is jelezte a Magyar Kórházszövetségnek, amelynek elnöksége kedden tárgyalt több beszállítóval. A szervezet az egészségügyért felelős államtitkársághoz fordul, s mielőbbi egyeztetést kezdeményez. A helyzet ugyanis súlyos gondokat okozhat, a kórházi adósságállomány év végére 60 milliárd forintra nőhet. Sinkó Eszter úgy fogalmazott: vészjósló a helyzet. Noha az adósságállományra vonatkozó hivatalos adatok – amelyek most valamivel több mint 40 milliárd forint körüli összegre teszik a lejárt szállítói tartozásokat a kórházi szektorban – nem mutatnak tragikus képet, de a számok nem tükrözik a helyzet bonyolultságát. Sokkal komplexebb információt kellene közreadni ahhoz, hogy érthető legyen, mennyire súlyos a helyzet.
Küttel Sándor, a Gyógyszernagykereskedők Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre úgy fogalmazott: hatalmas összegű kintlévőségeik vannak, ezért egyre több cég dönt úgy, szigorítja a szállítási feltételeit, s csak készpénzért visz árut. A kórházak lejárt tartozása a nagykereskedők felé eléri a 10 milliárd, míg a patikáké a 18 milliárd forintot – tette hozzá. Nem erősítette a bizalmat az sem, hogy az utóbbi időben több kórházban is úgy ment végbe üzemeltetőváltás, hogy óriási, esetenként milliárdos szállítói tartozás maradt hátra.
Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese úgy fogalmazott: nehezebb helyzetben vannak a cégek – az őket sújtó, Európában messze a legnagyobb mértékű különadó miatt is –, ezért újra kellett gondolniuk a működési, így a szállítási feltételeiket is. Az biztos, hogy most kevesebb kedvezmény biztosítására van lehetőségük.
A járóbeteg-ellátók is érzik a beszállítók keményebb fellépését. Mint azt Varga Imre, a szakrendelőket képviselő Medicina 2000 szervezet vezetője elmondta: náluk ugyan nagyságrendekkel kisebbek a beszállítói tételek, hiszen sokkal kevesebbet használnak például gyógyszerből vagy más orvosi eszközből, de még ők is érzik a változást.
Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke úgy fogalmazott: náluk már régebben jelentkezett a beszállítók, azaz a gyógyszer-nagykereskedők szigorúbb fizetési fegyelem iránti igénye.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.