– Megdöbbenéssel olvastuk az Mtk. tervezett módosítását. Abból ugyanis az derül ki, az éjszakai pótlékot a jelenlegi 50 százalékról 15-re csökkentenék, míg a délutáni pótlékot eltörölnék a több műszakos munkarendben dolgozóknál – nyilatkozta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Nehéz megbecsülni, hány szakdolgozót érintene a változás, de számukat a 90 ezres összlétszámból körülbelül 50 ezerre teszik.
*
A jövedelemkiesés mértéke is egyénenként változó. Akik sokat dolgoznak éjjel, azoknál drasztikus – 30-35 százalékos – is lehet a csökkenés, ami több tízezer forint mínuszt jelent.
– Nem lesz olyan ember, akit 15 százalékos pótlékkal motiválni lehetne, hogy önmagát kizsákmányolva, a családját egyedül hagyva álljon éjszakánként a betegágy mellé. Sokan eddig azért vállaltak ilyen beosztást, mert olyannyira szükségük volt a pénzre, hogy minden bérkiegészítő lehetőséget megragadtak. El fognak tűnni a dolgozók, ennek a változásnak beláthatatlan következményei lesznek – fogalmazott az elnök.
– Érthetetlen, hogy miközben a szaktárca – ha vitatható formában is – bérkiegészítéshez próbálta juttatni az ágazat dolgozóit, egy másik módosítás akár több tízezret is kivesz a zsebükből – tette hozzá Balogh Zoltán, aki elmondta: észrevételeiket elküldték a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak. – Elképzelhetetlen, hogy ez a változás hatályba lépjen, ez egy őrültség – fogalmazott Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke. Az Országos Mentőszolgálat 7200 dolgozójából ez 6500-at érint, mindannyian „kivonulóként” dolgoznak. Így a mentőápolók nettó fizetése 80 ezer forint alá csökken. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott: a tervezetből kiderül, az egészségügyi dolgozót akkor éri keresetcsökkenés, amikor a pályán, illetve itthon tartásuk a bérezés javítását kívánja meg. Ez óriási gondot okozhat, igaz, az orvosoknál súlyosabban érinti a szakdolgozókat, jelentős részük ugyanis műszakos beosztásban dolgozik. Hozzátette: ha a szakdolgozók egy része „bedobja a törülközőt”, leáll az ellátórendszer.
Kőszegfalvi Edit munkajogász, a Kecskeméti Kórház jogi osztályának vezetője kérdésünkre elmondta: a műszakpótlékok jelentős tételt képviselnek egy szakdolgozó fizetésében, így a csökkenés óriási gondokat okozhat. Megoldást jelenthetne, ha a pótlékokra vonatkozó eddigi szabályozást átemelnék az ágazati törvénybe, s az érintettek továbbra is kapnák azt.
– Nem túl szerencsés történet az Mt. tervezett módosítása, mert a munkaanyag úgy került a gazdasági tárca honlapjára, hogy arról kormányzaton belül sem egyeztettek. Pedig azért hozták létre a csúcstárcákat, hogy a változások különböző területre gyakorolt hatásait házon belül értékelni tudják – vélekedett Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Hozzátette, nem bércsökkentésre, hanem legalább 50 milliárd forintnyi azonnali forrásra lenne szükség, amelyet béremelésre kellene fordítani. Ennek egy részét fedezhetnék az egészségtelen élelmiszerekre kivetett népegészségügyi termékadóból, de elkerülhetetlen az ellátórendszer struktúrájának átalakítása, a kapacitások szűkítése. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a kormány nem ad több pénzt az egészségügyre, pedig az ágazatnak forrásra van szüksége. A betegek nem terhelhetők tovább, így szűkíteni kell a kórházi kapacitásokat, mivel ez az a terület, ahol nyilvánvaló feleslegek vannak. A jelenlegi 140 helyett 110 fekvőbeteg-ellátó intézmény is elég lenne a biztonságos betegellátáshoz, később pedig, amikor megerősödik a járóbeteg-ellátás, tovább lehetne csökkenteni a kórházi kapacitásokat.
A munka törvénykönyvének tervezetéről a Nemzetgazdasági Minisztérium egyébként ma egyeztet az érdekvédőkkel.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
