Elfogadhatatlannak tartja az új munka törvénykönyve tervezetét a szakszervezetek többsége és az ellenzéki pártok. A Nemzetgazdasági Minisztérium múlt pénteken bocsátotta társadalmi vitára az anyagot a Kormany.hu internetes oldalon. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke pénteken a távirati irodának például kifogásolta az előterjesztés azon elemeit, amelyek csökkentik a jövedelmet, a pihenőidőt, a munkaidőt viszont növelik, de a szabadság kiadásának és a pótlékok rendszerének a megváltoztatását, valamint a munkaidő-kedvezmény tervezett megszüntetését is nehezményezte. Az MSZOSZ elnöke nem szeretné, ha a kollektív megállapodásokat az egyéni megállapodások váltanák ki. Ugyanakkor hozzátette: vannak pozitív elemei is az előterjesztésnek, például az, hogy a jövőben a munkavállalókkal való egyeztetés kötelezettsége kiterjedne a vállalatcsoportokra is.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) azért tiltakozik a tervezet ellen, mert álláspontjuk szerint rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat a foglalkoztatási szabályok egyoldalú, csak a munkáltatóknak előnyös átírásával szemben. Ugyancsak elfogadhatatlannak tartják a munka törvénykönyve tervezetét a Liga Szakszervezetek. Úgy látják, a jogszabály jelen formájában nagyon megnehezítené a munkavállalók helyzetét.
Ezzel szemben Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy vélte, a foglalkoztatás rugalmasságát segítheti az új törvény, amely a korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és a munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra. A VOSZ főtitkára megjegyezte: a munkaadói oldal várhatóan augusztus elejére alakít ki közös álláspontot a tervezetről.
Eközben az ellenzéki pártok egyöntetűen elutasítják a kormány elképzeléseit. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Orbán Viktor „perverz társadalom- és gazdaságpolitikája” kudarcra van ítélve, mert a kormány az oktatásra nem áldoz, a munkajogokat pedig szűkíti. Szerinte csak tudásalapú társadalommal és képzett, nem pedig eldobható munkavállalókkal lehet erős nemzetet építeni.
Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője pénteki közleményében azt írta: a munkaerőpiac legnagyobb problémája a versenyszféra munkahelyeinek alacsony száma, amit „nem lehet megoldani a munka világának rendszertelen, összevissza szabályozásával, a munkavállalók kiszolgáltatottságának fokozásával, a kisgyermekes családok és nyugdíj előtt álló alkalmazottak védelmének megszüntetésével, mesterséges alkalmazási körülmények megteremtésével”.
Az LMP szerint a kormány saját gazdaságpolitikájának az árát akarja megfizettetni az emberekkel. Szél Bernadett, a párt választmányi szóvivője pénteken azt mondta: az eddigi munka törvénykönyve sem védte kellően a munkavállalókat, de az új koncepció még ahhoz képest is határozott visszalépést jelent, és megnyitja az utat a „kaszárnyakapitalizmus” előtt. Hozzátette: a javaslatok egyike sem javítja a versenyképességet, csak a dolgozók kiszolgáltatottságát növeli.
Ismeretes, a nemzetgazdasági tárca által nyilvánosságra hozott tervezett munka törvénykönyve szerint – amely első körben leginkább felháborodást keltett – a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással azokat, akik a jelenlegi szabályozás szerint védelmi időszakban vannak. Így a táppénzen lévőkkel, a várandósokkal, a szülési szabadságon lévőkkel, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltőkkel, a beteg gyermeket táppénzen ápolókkal és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal már a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig – szemben az eddigi 15, illetve 30 nappal – a védelmi idő lejárta utáni napon kezdődne.
Újdonság az is, hogy a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt rendes felmondással is megszüntetheti: felszámolás vagy csődeljárás alatt, a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkaadó a rendes felmondást csak a határozott idejű szerződésnél köteles indokolni, a határozatlannál nem.
Az új munka törvénykönyvéből kikerülne, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt évben csak különösen indokolt esetben lehet rendes felmondással megszüntetni a munkavállaló jogviszonyát, amely tervezett intézkedés szintén éles kritikákat kapott.
Módosul a szabadság kiadása is: eltérő megállapodás hiányában egybefüggően legalább 10 munkanapot kell kiadni. A munkáltató évente öt munkanapnyi szabadságot – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Megszűnne az úgynevezett műszakpótlék, s változik a bérpótlék: a vasárnapi munkavégzés esetén előírnák a bérpótlék fizetésének kötelezettségét. Felszámolnák az úgynevezett szakszervezeti vétó intézményét is, s a munkavállalók választott képviselői munkajogi védettségének megszüntetése is napirendre kerülhet.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
