Nem tudott a javaslatról a most szabadságát töltő Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, de már tájékoztatták róla, miután számos szakember megfogalmazta tiltakozását. Úgy értesültünk: „finoman szólva” sem fogadta kitörő lelkesedéssel a hírt. Nem csoda, hiszen az elmúlt hónapokban a tárca azon munkálkodott, hogy forrásokat találjon, s abból valamilyen módon egy kis bérkiegészítést adjon az amúgy elkeserítően alulfizetett munkavállalóknak. Mint arról beszámoltunk, a rezidenseknek nettó százezer forintos ösztöndíjat, míg a szakorvosoknak és a szakdolgozóknak a képzéshez és a továbbképzéshez ígértek pályázati lehetőséget. A „bérpótló” javaslatok sok kritikát kaptak, az érintettek sem voltak vele elégedettek, mondván: valódi fizetésemelésre volna szükség, nem pedig bizonytalan kényszermegoldásokra, amelyekért cserébe ráadásul vállalniuk kellene, hogy hosszú évekig Magyarországon maradnak, a közellátásban dolgoznak, s nem fogadnak el hálapénzt. Szócska Miklós azzal próbálta tompítani a feszültséget, hogy további lépéseket ígért, igaz, konkrétumokat nem mondott. Ez némi bizakodással tölthette el az érintetteket, még akkor is, ha az elmúlt években eleget hitegették őket úgy, hogy az ígért béremelésekből és életpályamodellekből végül semmi nem lett.
Bár sok kritikát kapott az ösztöndíjprogram és a képzési támogatás, de azt senki nem állította, hogy az igyekezet mögött nem áll jó szándék. Ezért érte hideg zuhanyként az egészségügyben dolgozókat és az őket képviselő szakmai szervezetek vezetőit a munka törvénykönyve tervezett módosítása.
Természetesen többek között erről is tárgyalna a Magyar Kórházszövetség a kormánnyal. Rácz Jenő elnök lapunknak elmondta: érthetetlen a dolog, hiszen miközben a döntéshozók is azon sopánkodnak, hogy külföldre mennek vagy elhagyják a pályát az egészségügyi dolgozók, egy olyan javaslattal rukkolnak elő, amely tovább csökkenti az amúgy is drámaian alacsony jövedelmüket. Ha ezt tényleg így gondolták, annak rendkívül súlyos következményei lesznek az ellátórendszerre nézve. Ha viszont azt tervezték, hogy az egészségügyi dolgozók majd valahogy kivételt jelentenek a bércsökkenést elszenvedők között, akkor azt előre kellett volna közölni. Ezt nem tették meg, ami egy kommunikációs baki – vélekedett, hozzátéve: ez a sértettséget kiváltó bizonytalanság károsan hat az elkeseredett dolgozókra.
Úgy tudjuk, egyre több egészségügyi intézményben kérnek tájékoztatást a helyi szakszervezeti vezetők a menedzsmenttől, hogy mire kell számítani. A dolgozók ugyanis nem akarják elhinni, hogy valóban létezik a számukra jövedelemkiesést okozó javaslat.
Megírtuk: a munka törvénykönyve tervezett módosítása szerint az éjszakai pótlékot 50 százalékról 15-re csökkentenék, míg a délutáni pótlékot eltörölnék a többműszakos munkarendben dolgozóknál. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint ugyan nehéz megbecsülni, hány szakdolgozót érintene a változás, de számukat a 90 ezres létszámból 50 ezerre teszik. A jövedelemkiesés mértéke is egyénenként változó. Akik sokat dolgoznak éjjel, azoknál drasztikus – 30-35 százalékos – is lehet a csökkenés, ami több tízezer forint mínuszt jelent. – Nem lesz olyan ember, akit 15 százalékos pótlékkal motiválni lehetne, hogy önmagát kizsákmányolva, a családját egyedül hagyva álljon éjszakánként a betegágy mellé – fogalmazott korábban.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
