Zajlik az Eurotransplant-csatlakozás feltételeinek pontosítása. A legutóbbi egyeztetésről és a csatlakozás részleteiről kérdeztük Langer Róbertet. A Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója, a szakmai kollégium elnöke lapunknak elmondta: a szerződéstervezet véglegesítésén dolgozik a minisztérium, az egészségbiztosítóval, az ÁNTSZ-szel és a szakmai szervezetekkel közösen.
Egy 2006-os szerződés szövegtervezetéből indultak ki, s mára alig maradt tisztázatlan kérdés, a tagságunk szempontjából azonban ezek sem igazán lényegesek. Az egyik például az, hogy peres ügyekben melyik lesz az illetékes bíróság. Nagy valószínűséggel a hágai – nem a nemzetközi, hanem a helyi –, az Eurotransplant leideni központja ugyanis oda tartozik. A másik pedig, hogy miként tudnak majd a külföldi orvosok szervet kivenni Magyarországon, az operációt ugyanis az az orvoscsoport végzi, amelyik a beültetést is. Ha tehát egy magyar donor szívét például osztrák, a máját pedig belga beteg kapja, akkor az adott országokból érkeznek majd ide a szakmai teamek. A hazai jogszabály szerint azonban csak az végezhet orvosi tevékenységet Magyarországon, akinek honosították a diplomáját, ezért megoldásként azt vetették fel, hogy a szervek kivételét tekintsék a boncolás egy speciális esetének. Így külön engedéllyel eltekinthetnének a diploma honosításának bonyolult és hosszadalmas folyamatától – vélekedett a szakember.
Langer Róbert szerint Magyarország nagy valószínűséggel ősszel írhatja alá a szerződést az Eurotransplanttal, az együttműködés pedig 2012 januárjától lépne hatályba. Egy évig részleges, 2013-tól pedig teljes jogú taggá válnánk.
A csatlakozástól a szervátültetések számának emelkedését remélik a szakemberek, hiszen így egy 10 milliós lélekszámú terület helyett egy körülbelül 130 milliós populációban kereshetnek megfelelő donort a betegeknek. Arra a kérdésre, hogy mennyivel nőhet a beavatkozások száma, Langer Róbert úgy fogalmazott: ezt nehéz megjósolni, de valamivel 10 százalék alatti emelkedésre számíthatunk. Horvátország csatlakozása után például 300 százalékos volt a növekedés, de ők nagyon mélyről indultak. Mi annál lényegesen kedvezőbb helyzetben vagyunk, lakosságarányosan sokkal több beavatkozást végzünk, mint ők a csatlakozásuk előtt.
A tagság évente körülbelül 300 millió forintba kerül majd. Ennek nagy részét a várólistán lévő páciensek regisztrációs díja és a szervek szállítási költsége teszi majd ki. Ez utóbbi tétel nagysága egyébként nagyban függ attól, hogy honnan érkezik a szerv. Ha például a közeli Ausztriából, akkor gépkocsival, vagy akár vonaton is hozhatják. Időben ez is belefér. Ha kicsit távolabbi országból kell a szállítást megoldani, akkor igyekszünk a menetrend szerinti repülőgépjáratokat igénybe venni, ha pedig ez sem jelent megoldást, akkor marad a bérelt magánrepülőgép – mondta a főigazgató.
A kiadások bőven megtérülnek – vélekedett, majd hozzátette: a szervátültetés költsége sokkal alacsonyabb, mint például egy vesebeteg rendszeres dializálása. Itthon azonban sajnos nem igazán ismerik az egészségnyereség, vagy éppen az elmaradt haszon fogalmát. Fontos tudni, hogy a transzplantáció húzóágazat, olyan, mint az űrkutatás, ahol az elért eredmények hatása az élet számos más területén megmutatkozott. A transzplantációnak is minden orvosi szakmára van hatása, fejleszti az aneszteziológusokat, a műtősöket, az ápoló- és a technikai személyzetet.
Jövőre, azaz a részleges tagságunk idején csak a „speciális” betegek kerülnek fel az Eurotransplant várólistájára, ők azok, akiknek Magyarországon csak nagyon nehezen találnának megfelelő donort. Ebbe a csoportba tartoznak a sürgős esetek, illetve azok, akiknek a vére túl sok ellenanyagot termel, ezért a donornak is különleges paramétereknek kell megfelelnie. Továbbá a gyermekek, akiknek elsősorban azért nehéz szervet találni, mert a felnőtteké általában túl nagy, gyermekdonor azonban rendkívül kevés van.
Azon kívül, hogy a csatlakozás után a speciális betegeknek sokkal nagyobb eséllyel találhatnak megfelelő szervet, a tagság előnye az is, hogy hazai donorszerv nem veszhet el. Ez most sokszor előfordul, mert nem sikerül megfelelő „befogadó” beteget találni. Többek között azért, mert bizonyos szervek esetében – főként a szívnél és a tüdőnél – rendkívül kevesen szerepelnek a várólistán. Nem arról van szó, hogy nincs elegendő beteg – hangsúlyozta Langer Róbert –, hanem arról, hogy az orvosok egyszerűen nem számolnak a szervátültetés lehetőségével, nem teszik fel a pácienst a várólistára. Súlyos gondot okoz szerinte az is, hogy leállt az úgynevezett koordinátori program, s emiatt azonnal visszaesett a donorjelentések száma.
origo.hu
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?
