Megdöbbentő eredményre jutottak a szakemberek a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán. Helyi drogériákban és szexboltokban összesen hatféle étrend-kiegészítőt vásároltak, amelyeket mind potenciafokozóként ajánlottak, forgalmaztak. Ezeket részletes analitikai vizsgálatnak vetették alá, és megállapították, hogy a vizsgált termékek 50 százaléka, azaz három étrend-kiegészítő – a V.I.P. Gold, a Viapro Forte+ és a Blue Dragon II. – tiltott hatóanyagot tartalmaz.
*
Szintetikus gyógyszerhatóanyagot találtak a készítményekben, noha a jogszabályok szerint ilyet az étrend-kiegészítők nem tartalmazhatnak. Ezek a termékek tehát hamisnak minősülnek. A vizsgálatról a Gyógyszerészet című szakmai lap szeptemberi száma közölt beszámolót. Mivel étrend-kiegészítőket számos gyógyszertár forgalmaz, a szakemberek tíz véletlenszerűen kiválasztott patikában telefonon is érdeklődtek arról, hogy kapható-e a vizsgálatban „szennyezettnek” bizonyult termék valamelyike vagy ahhoz hasonló. Egy helyen árusították az egyik érintett szert, míg öt gyógyszertárban más, hasonló terméket ajánlottak.
Tavaly nyáron ugyanez a tudományos műhely – Szendrei Kálmán professzor és Csupor Dezső adjunktus vezetésével – már végzett hasonló kutatást. Akkor 53 olyan terméket találtak, amelyet potencianövelőként vagy ilyen hatást sejtetve kínáltak. Megállapították, hogy közülük 25 illegálisan került a hazai piacra, azokat ugyanis nem jelentették be az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél. Kémiai vizsgálatnak tíz étrend-kiegészítőt vetettek alá. Közülük hatban szintetikus gyógyszerhatóanyagot találtak. További két termékben mutattak ki a csomagoláson fel nem tüntetett koffeint, illetve johimbin nevű szert, utóbbi korábban gyógyszerként volt forgalomban Magyarországon, de ma már nem használják. Tehát a tízből mindössze két olyan készítmény akadt, amely feltehetőleg a csomagolásán feltüntetett összetevőket tartalmazta. Ezután az ÁNTSZ is elvégeztette az analitikai vizsgálatot, amely igazolta a Szegedi Tudományegyetem eredményeit. Ezért a hatóság betiltotta a szerek forgalmazását. Ezek el is tűntek a boltok polcairól, igaz, még számtalan internetes portál kínál azonos nevű termékeket. Ráadásul továbbra is rendkívül magas a hamisított készítmények aránya. Büntetőeljárás egyetlen ügyben sem indult.
– A piacot nem sikerült megtisztítani – vélekedett Hankó Zoltán, a Gyógyszerészet című folyóirat felelős szerkesztője, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke. Hozzátette: az előző vizsgálat után megkezdődött az étrend-kiegészítőkről szóló jogszabály módosítása – voltak is szakmai egyeztetések –, a módosításokat azonban még nem hirdették ki, pedig azok kecsegtetnek némi pozitív eredménnyel.
Hankó szerint nem csak a nem kellően hatékony hatósági fellépés okoz gondot, a készítmények forgalomba kerülésének rendszere is rossz. Mint mondta: hasonló problémákkal küzdenek más EU-országok is, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországon ne lehetne jobb, biztonságot növelő szabályozást bevezetni. A szakember szerint ezért mielőbb meg kell hozni a jogszabályi változtatásokat, és szigorítani kell a hatósági fellépést. – Meg kell teremteni annak lehetőségét is, hogy a patikákba valóban csak minőségileg garantált termékek kerülhessenek – tette hozzá.
A hamis készítmények alkalmazása nagyon veszélyes lehet – nyilatkozták szakemberek lapunknak. A potenciazavar ugyanis gyakran szív-ér rendszeri betegségek mellett jelentkezik, és feltételezhető, hogy a fogyasztók jelentős része szed valamilyen keringésre ható gyógyszert. Csakhogy ezek a hamisított étrend-kiegészítők is tartalmaznak keringésre ható gyógyszerhatóanyagot (vagy ahhoz nagyon hasonlót), így a készítmények együttes, orvosi felügyelet nélküli alkalmazása kiszámíthatatlan és kontrollálhatatlan következményekkel járhat. A gyógyszerhatóanyagokkal hamisított termékeknél túladagolási tünetek jelentkezhetnek anélkül, hogy a kiváltó ok a fogyasztó vagy akár egy orvos számára ismert lenne. Egyes készítmények nemcsak egy-, hanem 2-4-féle szintetikus anyagot is tartalmazhatnak, amelyek kombinált alkalmazását soha nem tanulmányozták humán vizsgálatokban. Ez egyesek szerint kimeríti az engedély nélküli humán kísérlet fogalmát. Találtak olyan terméket is, amelyben ugyanaz a hatóanyag volt, mint a leggyakrabban használt, vényköteles potencianövelőben, csak nagyobb mennyiségben. További kockázat, hogy a termékek szintetikus hatóanyagai az illegális előállítás miatt ismeretlen összetevőket, szennyeződéseket tartalmazhatnak.
Komoly fertőzésveszélynek tesszük ki magunkat, ha így kezeljük a nyers húst