Visszatért az osztrák átmeneti médiatulajdonos

Három megyei lapot szerzett Heinrich Pecina, a Népszabadság bezárója. Az üzletember bárkivel lepaktál a busás profitért.

Három évvel ezelőtt egy őszi délután a Corvin moziban gyülekeztek a nemrég alakult lapkiadó, a Mediaworks újságírói, hogy végre találkozhassanak a cég tulajdonosával, Heinrich Pecinával. A titokzatos osztrák üzletember elegáns kétsoros öltönyében vonult be a dolgozók elé, hogy mindenkit megnyugtasson: hosszú távra tervez, „még az is lehet, hogy soha nem adja el a szerzeményét”. Később akárhányszor találkozott a tulajdonában lévő lapok vezetőivel, dicsérte a portfólióba tartozó Népszabadságot, gratulált a lap megújításához. Úgy látszott, rendkívül büszke, hogy övé az egyik legnagyobb példányszámú politikai újság.

„A Népszabadság az elmúlt tíz évben csak veszteséget termelt, a példányszám drasztikusan csökkent, mivel az emberek már nem érdeklődtek az újság iránt” – 2016 októberében már így magyarázkodott az osztrák gazdasági hetilapnak, a Profilnak, hogy miért szüntette meg egyetlen éjszaka alatt a hatvanéves újságot. Pedig ekkor már nyilvánvaló volt, hogy Pecina a Mediaworksszel is azt tette, amit korábban a legtöbb kelet-európai vállalkozásával: egy átmeneti időre a nevére vette, hogy a valódi – politikai vagy gazdasági okok miatt kínos – vevő kilétére ne derüljön fény. Azaz a Népszabadság bezárásának teljesen más oka volt, mint amiről az interjúban beszélt. A Profilnak adott interjú elkészítésekor ugyanis Pecina már az adásvétel lezárásáról tárgyalt az Opimus Press Zrt.-vel, amely Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor barátjának érdekeltsége.

Részben ezért gondolja mindenki azt, hogy Pecina újbóli feltűnése a magyar médiapiacon nem véletlen. Mint arról a Hír TV elsőként beszámolt, az osztrák vállalkozó cége, a Media Development Management (MDM) Kft. megvásárolta a szintén osztrák tulajdonban lévő Russmedia Kft.-t, amely a borsodi, a szabolcsi és a hajdú-bihari napilapot adja ki. A vásárláshoz a Mészáros Lőrinc-féle Magyar Takarékszövetkezeti Bank és az MKB biztosított hitelt. Ráadásul az MDM a mögötte álló ciprusi cégtől 7,2 millió eurós tőkeinjekciót is kapott, a HVG pedig arról írt, ebből 2,2 milliárdnyi összegből Pecina valamelyik nagy online médiát akarja megszerezni. A Russmedia-féle megyei lapok eleste után már csak a Kisalföld és a Délmagyarország őrzi önállóságát, de nem sokáig. Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, a filmügyi kormánybiztos, Andy Vajna cége engedélyt kért és kapott a médiahatóságtól a két lap kiadójának felvásárlására.

Heinrich Pecina különféle befektetései révén már jó ideje jelen van Magyarországon. Ismerői azt mondják róla, csak a modora kifogástalan, amúgy nincsenek skrupulusai: bárkivel hajlandó üzletelni. Másfél hónappal a Népszabadság bezárása előtt – amikor a lap vezetői felszólították, valljon színt, mikor fogja eladni az újságot – rezzenéstelen arccal azt mondta: „most veszek, nem eladok”. Ezzel arra utalt, hogy a Mediaworks éppen lezárni készült a német tulajdonban lévő, négy megyei lapot kiadó Pannon Lapok Társasága (PLT) Kft. felvásárlását. Októberre kiderült, a „most” Pecinánál a per pillanatnyi állapotot jelenti, hiszen az egész médiabirodalmát pár hét leforgása alatt átadta az Opimusnak. Állítólag a PLT német tulajdonosának kínos lett volna fideszes oligarchákkal egyezkedni, de abba már belementek, hogy az osztrák üzletember zavarja le az ügyletet.

Már a Mediaworks 2014-es elindulásakor rebesgették: a Pecina érdekeltségébe tartozó Vienna Capital Partners csak átmeneti tulajdonos. A médiacég azért jött létre, mert a médiahatóság megakadályozta két óriáskiadó, az Axel Springer és a Ringier hazai egyesülését, így kénytelenek voltak több újságot is egy harmadik félnek, a Mediaworksnek leadni, hogy zöld jelzést kaphasson a fúzió. A vállalatot az Orbán Viktorral és Lázár Jánossal jó viszonyt ápoló milliárdos, Spéder Zoltán bankja, az FHB hitelezte. Spéder egyébként is jóban volt Pecinával, akinek egy nagyobb részvénypakettje volt a bankban, a Mediaworkszöt pedig a Népszabadság bezárásáig a magyar bankár bizalmasa, Rónai Balázs irányította. Ám 2015 végén – máig rejtélyes okoknál fogva – Spéder kegyvesztett lett, a kormányzati propagandagépezett célkeresztjébe került. Pecináról is megjelent egy „leleplező” cikk – az osztrák üzletembert Ausztriában sikkasztással gyanúsították egy régebbi bankügylet miatt – egy Fidesz-közeli hírportálon, de ez pár órán belül eltűnt. Úgy tudjuk, a vállalkozó megüzente a Fidesz vezetőinek: kész tárgyalni.

Korábban a szerbiai Blic bulvárlap esetében is csak átmeneti tulajdonos volt, ahol lényegében közvetítő volt a német Gruner & Jahr és a svájci Ringier között. De a 2000-es években megfordultak a kezén Mol-, TVK- és Borsodchem részvények is. Akkoriban a nyugati sajtó is arról cikkezett, hogy az ügyletek hátterében az orosz gázipari óriás, a Gazprom állt. Egy biztos, Pecina jó kapcsolatot ápolt Megdet Rahimkulovval, aki a Gazprom és a Mol közös vállalatát, a Panrusgázt irányította. A Borsodchemet végül a kínai Wanhua Industrial Groupnak adta el. A Heti Válasz egy éve derítette ki, hogy ennek a cégnek a vezetői lobbizták ki Rogán Antalnál és Habony Árpádnál a letelepedési kötvény bevezetését, majd az üzlet legnagyobb haszonélvezői lettek.