Újra megállapította a bíróság: nem volt jogellenes a sztrájk

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a február eleji vasutassztrájkok ügyében a MÁV-Trakció Zrt. kérelmére a múlt heti végzésével megegyező döntést hozta, a sztrájk egészét viszont nem ítélte jogellenesnek.

A bíróság február 11-én a MÁV-Start Vasúti Személyszállító Zrt. kérelme nyomán azt a határozatot hozta, hogy a VDSZSZ Szolidaritás által február 1-jén tartott, valamint február 4-én ismét elindított munkabeszüntetés során a 10 százalékos többlet-személyialapbér megfizetésére irányuló követelés jogellenes. A bíróság ugyanakkor elutasította a privatizációból eredő egyszeri juttatás megfizetésére irányuló sztrájkkövetelést illetően a jogellenesség megállapítására irányuló kérelmet. A közlemény szerint a MÁV-Trakció Zrt. február 13-án a MÁV-Startéval azonos tartalmú kérelmet terjesztett elő. Továbbá kérte annak kimondását, hogy az egyik sztrájkkövetelés jogellenessége már elegendő a sztrájk egészének jogellenessé minősítéséhez. A bíróság megállapította, hogy a sztrájkot egészében csak akkor lehet jogellenessé nyilvánítani, ha valamennyi munkavállalói követelés tekintetében megállapítható a jogellenesség – áll a közleményben.

A VDSZSZ Szolidaritás 2007. július 1. napjától követelt 10 százalékos béremelést, és a MÁV Cargo privatizációjából származó bevételből igényelt egyszeri, 2,5 havi átlagkeresetnek megfelelő juttatást. A MÁV-Trakció Zrt. – csakúgy, mint a MÁV-Start – arra hivatkozva kérte a sztrájk jogellenességének megállapítását, hogy ezek a követelések a sztrájktörvény 3. § (1) bekezdés d) pontjába ütköznek, nevezetesen: a sztrájkot kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében, a kollektív szerződés idejének hatálya alatt indították. A bíróság megállapította, hogy a jogelőd MÁV Zrt. munkáltató és az öt reprezentatív szakszervezet között 2006. december 30-án megkötött négyéves együttműködési megállapodásnak része az éves bérmegállapodás, továbbá az a kikötés, hogy az éves bérmegállapodás kikényszerítésére a szakszervezetek nem kezdeményezhetnek sztrájkot. Ezért úgy ítélte meg, hogy a 10 százalékos bérnövekedésre vonatkozó igény a hatályos kollektív szerződéses megállapodás megváltoztatására irányul.

A privatizációs bevételre alapított juttatás iránti igény ügyében azért döntött másként a bíróság, mert megállapítása szerint a hatályos kollektív szerződés sem ilyen megnevezéssel, sem tartalmilag nem rendelkezik a privatizációból származó juttatásokról. Ezért a kérelmezett sztrájkkövetelése vonatkozásában nem is vizsgálható a megállapodás időbeli hatálya, ebből következően a privatizációval kapcsolatos követelésre alapított sztrájk nem minősül jogellenesnek – áll a bíróság közleményében.

(MTI)