A pártszóvivő szerint a Fidesz elnöksége helyzetértékelést tartott, hiszen a koalíció felbomlásával teljesen új helyzet állt elő: a társadalmi támogatottság elvesztése után a kormány a parlamentben is kisebbségbe került. Szijjártó Péter hozzátette: a kormány eddigi teljesítményével éllovasból sereghajtóvá tette Magyarországot Európában, kisebbségben pedig még ennél is tragikusabbak lehetnek a következmények.
Mint mondta, a Fidesz elnökségének álláspontja továbbra is az, hogy Gyurcsány Ferencnek le kellene mondania, vissza kellene adnia a köztársasági elnöknek a lehetőséget, hogy egy olyan politikus kezébe tegye a kormányalakítás lehetőségét, aki többségi kormányt tud létrehozni. Hiszen – tette hozzá – amikor Sólyom László megbízást adott Gyurcsány Ferencnek, abban a hiszemben tette, hogy többségi koalíciót fog működtetni. A másik lehetőség, hogy Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kér maga ellen a parlamentben – mondta Szijjártó Péter, aki utalt arra, hogy Európában valóban működnek kisebbségi kormányok, de bizalmi szavazás előzi meg tevékenységüket.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a Fidesz és a KDNP frakciószövetsége hétfőn, a kisebbségi kormányzás első parlamenti napján frakcióülést tart. Ez a frakcióülés már abba a menetrendbe illeszkedik, amelyben maximális parlamenti jelenlétet követelnek meg a frakciótagoktól.
Korábban Répássy Róbert frakcióigazgató beszélt arról, hogy május 1-től szigorúbban alkalmazzák majd a képviselői hiányzásokra vonatkozó szabályokat, és a "kritikus szavazásoktól" távolmaradó képviselőkre 50 ezer forintos pénzbüntetést is kiszabhatnak.
Szintén hétfőn dönt a Fidesz arról, hogy a kormányátalakítás kapcsán benyújtson-e módosító indítványt, hogy megakadályozza az állami vezetők számának emelését – mondta Répássy Róbert. A Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy "a miniszterelnök a kormányzati bürokrácia felduzzasztásával próbálja párton belüli pozícióját és legitimációját erősíteni" – indokolta a frakcióigazgató, miért mérlegelik módosító indítvány benyújtását.
A frakcióigazgató szerint valóban igaz, hogy az ellenzék nem szokott beavatkozni kormányátalakítási ügyekbe, hiszen a miniszterelnök joga kialakítani a kormány szerkezetét, az azonban már költségvetési takarékossági kérdés, így nem lehet a kormány belügye, hogy az átalakítás mennyivel növeli meg az állami kiadásokat.
(mti)
