Föld, víz, gyermek – ez Magyarország jövője, mondta köszöntőjében a polgári körök II. országos konferenciájának és a gazdakörökkel közös találkozójának témájára utalva Arnóth Sándor, Püspökladány polgármestere. Megítélése szerint „nagy baj van az országban, amikor meg kell fognunk egymás kezét”, s ezt az összefogást jelzi, hogy mintegy ezren vesznek részt az országos találkozón.
Bíró Ildikó (Fidesz) országgyűlési képviselő, a polgári körök erkölcsi testületének tagja, a találkozó háziasszonya nagy tapsot kiváltva kijelentette: „El kell takarítani a kártékony kormányt.” Minden ilyen találkozó lépés e végső cél felé – tette hozzá.
Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy a manapság sokat emlegetett gazdasági válság mögött a nemzet válsága, a mögött erkölcsi válság van, aminek a gyökere a hit válsága. A keresztény gyökereket kell megszilárdítani, s helyreáll az erkölcs, a nemzettudat, s majd javul a gazdaság is – fűzte hozzá.
Simó József, a Czegei Wass Alapítvány magyarországi elnöke arról beszélt, hogy „a gyermek nem csak kenyérpusztító, segít is nekünk”. A jövő Magyarországa számára nem vagyontárgyakat kell hagyni, hanem gyermekeket. A gyermek alapkő a jövőhöz – mondta.
Jókai Anna Kossuth-díjas író szerint az „ember kenyérrel és igével él”. Az ige minden normális politikának alapja kell, hogy legyen, s az ország ebből a szempontból most válságban van – hangsúlyozta. Szólt arról, hogy a pénz csak a mindennapi megélhetés szempontjából számít. „A kenyér, a búza szent!” – mondta nagy tapssal fogadott beszédében Jókai Anna.
Varga Norbert, a polgári körök koordinációs és szóvivői csoportjának vezetője bejelentette: nyár végére, ősz elejére olyan nagyszabású szabadtéri összefogásra kerül sor, amely elgondolkodtatja a kormányt arról, hatalmon maradhat-e. „Népi, békés ellenállással végigvisszük azt, amit a parlamentben a pártok nem tudtak elérni” – közölte.
Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató-helyettese szerint a föld és a víz törvénnyel védett vagyon kell, hogy legyen. „Az állam tulajdona a nemzet tulajdona, 16 millió magyaré, amit úgy kell megvédeni, mint tették azt 1848. március 15-én vagy 1956. október 23-án: tisztán, erőszakmentesen, de összefogva.” Bencze Izabella szerint az ország minden részéből egymillió embernek kell a Parlament elé vonulnia, hogy kikényszerítse a változásokat – mondta vastapsot kiváltva a szónok.
Szöőr Anna, az Október 23. Bizottság elnöke ezt azzal toldotta meg, hogy a határon túli magyarsággal összefogva vonuljanak a Parlament elé. A szónok 1956 példáját felidézve kijelentette: a magyar nemzet kötelessége, hogy antikommunista legyen.
Jakab István (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Magosz elnöke a nemzeti szuverenitás alapjának nevezte a földet, ami nélkül nincs haza, nincs nemzet. Ebben nem ismernek alkut, a földet minden eszközzel meg kell tartani – mondta. Jakab István szerint most állnak a „legnagyobb ütközet” előtt: városnak és vidéknek, parasztpolgárnak és városi polgárnak együtt kell fellépnie a föld, az erdők védelmében.
Ángyán József országgyűlési képviselő (Fidesz) szerint egy „mohó, zsákmányszerző banda” rendezkedett be saját tőkeérdekei mentén az országban, amelynek gátlástalan kirablása zajlik. Elkerülhetetlennek nevezte az elszámoltatást, s kijelentette: „új erkölcsi alapon, új alkotmányra épülő, új államalapításra van szükség”.
Fricz Tamás politológus cselekvésre szólított fel: „Itt az ideje, hogy cselekedjünk” – mondta, s szavai szerint „ez a tavasz kell legyen a cselekvés ideje”. A politológus az 1848-as márciusi ifjak mintájára 12 pontban foglalta össze követeléseiket, amelyeket a megerősödött civil szférának a mindenkori kormányokkal szemben érvényesíteniük kell.
Az országos találkozó résztvevőit levélben köszöntötte Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének üdvüzletét Toró T. Tibor alelnök tolmácsolta. A rendezvényen a Polgári Körök zászlaját ünnepélyes keretek között adták át a püspökladányi polgári köröknek.
Orbán Viktor a 2002-es elvesztett országgyűlési választások után, a budai Várban tartott nagygyűlésen hívta életre a polgári körök mozgalmát, arra hivatkozva, hogy ha a sors úgy hozza, együtt mozdulhassanak. Azóta több mint tízezer polgári kör jött létre az országban, amelyek évente rendeznek országos találkozót vagy konferenciát. A polgári körök koordinálásával Orbán Viktor 2002-ben Hende Csabát bízta meg, aki később az MDF-ből átlépett a Fideszbe. 2007 augusztusától pedig Bíró Ildikó fideszes országgyűlési képviselő vette át a feladatot. Kövér László az MTI-nek adott tavalyi interjújában fontosnak nevezte a polgári körök megalakulását, mert szerinte e nélkül a Fidesz 2002 óta talán a jelentéktelenségbe süllyedt volna. Mint mondta, a polgári körök legheroikusabb időszaka a 2002-es választások utáni 1-2 év volt, aztán egyfajta „apály” következett, de csak látszólagosan, mert közülük sokan beléptek a Fideszbe.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Egy gyors kávé az óbudai időközi választás királyával - videó
