Critical Mass: lánc a Városháza körül, kétkerekűek az utakon

Nem együtt biciklizni, hanem együtt dolgozni szeretnénk a fővárossal – fogalmazott a közéjük kerékpározni beálló, ám a kerékpározás körülményeinek javításáért szerintük édeskeveset tevő Demszky Gáborra utalva Kürti Gábor, a keddi Critical Mass-demonstráció egyik szervezője. A megmozdulás rendezői felhívják a figyelmet a várható torlódásokra is.• A BKV közlekedését is érinti a kerékpáros felvonulás• Érdemes elkerülniük a Kis- és Nagykörutat az autósoknak• Élezi az autós-kerékpáros ellentétet a tervezett nagykörúti bicikliút?• Hirtelen fontos lett a kormánynak a „fregolibicikli”

A menet szeptember 22-én, 18:35 körül indul a Városháza tömbjétől, amit 17:30-tól gyülekezve jelképesen körbelakatolunk pár ezer bringával – áll a mozgalom honlpaján. Kiemelik: „nem ökölrázós tüntetés lesz, a kapuk előtt épp egy pillanatra zárunk 18:30-kor”. Kérik a résztvevőket, hogy ne 18:30-ra, hanem legalább 18:00-ra vagy még előbb jöjjenek, és ne a Károly körútnál álljanak meg, hanem töltsék fel a kis utcákat (Városház, Gerlóczy, Bárczy). Útvonal nincs, a Városháza tömbjétől a forgalomban közlekedve, szabadon választott irányban eltekernek a résztvevők a Nagykörútra, majd 20 órakor újra találkoznak a Városháza parkban, „ahol a szokásos bringaemeléssel zárunk”. A szervezők felhívják a figyelmet: a körúton a szélső sávokat használják kerékpársávnak.

Európában egyedülálló módon nő a kerékpárosok tábora Budapesten, számuk megkétszereződik – jelentette ki a Critical Mass mozgalom keddi megmozdulásának előestéjén az MNO-nak nyilatkozva Kürti Gábor.

A tavaszi felvonulással szemben ez a demonstráció nem csupán a kerékpározás népszerűsítéséről szól, hanem konkrét követeléseket fogalmaz meg; az esti órákban a résztvevők „körülláncolják” a Városházát. Kérdésünkre, hogy petíciót is átadnak-e Demszky Gábornak vagy a főváros vezetésének, Kürti úgy fogalmazott: „Ha igen, legfeljebb arról, hogy főzzenek a titkárnők erősebb kávét.” Hozzátette: kiábrándultságuk oka – tiltakozásukat is emiatt fejezik ki –, hogy míg „mindig történt valami” ígéret, a közlekedők 5 százalékát kitevő bicikliseket a fejlesztések 0,5 százaléka sem érinti.

Belefásultak az eddigi tiltakozások céltalanságába is, így az sem volt hatással, amikor egy „szellembiciklit” raktak ki a Stefánia úton, azon a szakaszon, ahol a bicikliút rossz minősége miatt vesztette életét egy kerékpáros. Már két esztendeje elhangzott az ígéret, hogy megduplázzák a kerékpárutak számát a fővárosban 2014-ig; lassan félidőben vagyunk, de semmilyen fejlesztés nem történt, sőt „bebukják” az uniós pályázatokat – fejti ki Kürti.

Csak PR?

Demszky Gábor beállt közénk biciklizni, Hagyó Miklós és sajtósa önkéntesként szeretett volna beállni a szervezők pólójában – sorolta a PR-kezdeményezéseket Kürti, rámutatva: „nem együtt biciklizni, de együtt dolgozni” szeretnének Demszkyvel.

A mozgalom által sürgetett feladatok között szerepel a több budapesti hídon életveszélyessé vált biciklis átkelés problémájának megoldása, a Lánchídon a kerékpárforgalom engedélyezése. A Margit híd felújítása után csak az északi oldalon lesz kerékpáros sáv; ha valaki a híd túlfelén folytatni szeretné az útját, többször is irányt kell változtatnia, összesen 8 közlekedési lámpánál átkelve. Mivel az eredeti tervekkel ellentétben a déli oldali biciklisávot kihúzták, az EU-támogatás is veszélybe kerül – sorolja Kürti a híd körüli anomáliákat, melyeknek csak része, hogy annak felújítása alatt csak reggel 7 és 8 óra között lehet átkelni a hídon, ami életszerűtlen.

Az ismeretlen biciklisták

A dinamikusan növekvő kerékpáros társadalomnak a lélekszámát sem ismerik a biciklis szervezetek, Budapest ugyanis nem készít „kerékpáros népszámlálást” releváns adatokkal.

Kürti Koppenhágát hozta fel ellenpéldaként, ahol nemcsak a kerékpárosok számáról rendelkeznek mindig friss adatokkal, de felmérések sokasága készül biztonságérzetükről, az 1000 biciklisre jutó balesetek számáról és a balesetek jellemző helyszíneiről, illetve gondoskodnak a biciklisek folyamatos haladását lehetővé tévő zöldhullám beállításáról.

Autómentes nap Európában

Az európai autómentes nap (nem hivatalosan: autómentes világnap; angolul: European Car Free Day vagy In Town Without My Car! Day) 1998 óta minden évben szeptember 22-én megtartott – a társadalom környezettudatosságát erősíteni hivatott – rendezvénysorozat, olvasható a Wikipedia című netes lexikonban. A rendezvény fel kívánja hívni a városlakók és a városvezetés figyelmét a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákra, a közlekedési mód felelősségteljes megválasztására, a fenntartható, környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire, a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére. Az európai autómentes naphoz szorosan kapcsolódik az európai mobilitási hét rendezvénysorozata, amelyet 2002 óta minden évben szeptember 16. és 22. között rendeznek meg.