Félelmetes haderő: jelenleg 17 tartalékos katonánk van

Fontos, ám bátortalan lépés a tartalékos hadsereg megteremtése felé – így jellemezte Simicskó István a hétfői parlamenti döntést, hogy a honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény (HJT) módosításával bevezetik 2012-től a tartalékos haderőt Magyarországon. Az önkéntes tartalékos szolgálat lényege, hogy mintegy 4000 főt úgy alkalmaz a honvédség, hogy az önkéntesek megtartanák civil foglalkozásukat.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke hozzátette: a döntés úgy született meg, hogy benyújtotta a tartalékos hadsereg megteremtésére vonatkozó javaslatát, mely az önkéntes tartalékos rendszer megteremtéséről szól. Szerinte a most elfogadott törvénymódosítással ehelyett azt a hiányt igyekszik némileg pótolni a kormányzat, amit a Magyar Honvédség összesen 80 százalékos feltöltöttsége okoz.

A polgári kormány államtitkára aláhúzta: jelenleg nem több, mint 17 tartalékos katonája van az országnak. A most bevezetésre kerülő tartalékosi rendszer nem teszi lehetővé, hogy ha valaki civil életformáját és foglalkozását megtartva katonai kiképzésben akar részesülni, tartalékosként rendelkezésre álljon – figyelmeztet Simicskó.

Inkább arra lehet számítani, hogy a szerződéses katonák maradhatnának továbbra is tartalékos állományban – vélte Simicskó, aki az általa kezdeményezett módosítás keretében akár 10 ezer fős, jelentős kiegészítő erőben gondolkodott.

A tartalékos erő bevezetésére tett lépéssel párhuzamosan megtudhattuk: a 2010-es költségvetésben – a tízéves haderő-fejlesztési tervnek megfelelően – nőnek a védelmi feladatok és kiadások; e célra összesen 308,2 milliárd forintot fordítanak jövőre. Bajnai Washingtonban kijelentette, hogy hazánk 2010-ben mintegy 200 fővel növeli a szövetséges haderők kötelékében szolgáló afganisztáni csapatai létszámát.

Az ideiglenesen Afganisztánban állomásozó Magyar Honvédség

Simicskó erre reagálva kiemelte: a Magyar Honvédség első helyen áll az afganisztáni szerepvállalásban részt vevő országok között a külföldön állomásozó haderő arányait tekintve. Ezt az irreálisan magas hozzájárulást növeljük, miközben a honvédség 8250 katonájából eleve 1150 állomásozik külföldön, s mintegy 1000 fő áll készenlétben a váltáshoz, 1000 pedig felkészül.

A honi terület védelmére tehát kiemelten fontos lehet a tartalékos rendszer kiépítése, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a 2004-es CV-ös törvénnyel nemcsak a hadkötelezettség szűnt meg, de a katonai nyilvántartás naprakész rendszere is – mondta Simicskó. Ezt a példátlan lépést csak Magyarország tette meg, így csak a magyar honvédség békelétszáma egyezik meg a mozgósítási létszámmal. A lakosságot egyszerűen nem lehet „védelmi állapotba” hozni, hiszen ötödik éve nem működik az egészségügyi és a katonai nyilvántartási rendszer. Pedig egy váratlan vészhelyzet vagy ne adj’ isten egy, az országot ért támadás esetén nem a lakosságra kellene, s nem is lehetne ráterhelni a védelem nehézségeit – így a tartalékos haderő megteremtésén nyolcadik éve dolgozó politikus.

Simicskó határozottan úgy véli, újra kell gondolni a katonai nyilvántartás működőképességét, precizitását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a sorkatonai szolgálat bevezetése a megoldás; a francia példát hozta föl, ahol a reguláris hadseregre való átállás mellett továbbra is összeírják és számon tartják a hadra fogható állampolgárokat.

A KDNP-s politikus fontosnak látja, hogy az önkéntes, valóban a civil lakosság soraiból szerveződő haderő az állampolgárok felől a hadsereg működésére való rálátást, civil kontrollt is biztosítsa.