Hazánk már csak a hetedik helyen van a lengyelek rokonszenvlistáján, a csehek és a szlovákok is szimpatikusabbak nálunk – idézte egy friss felmérés riasztó adatait Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész a lengyel nyelvű kiadás után magyarul is megjelent könyv, A magyar kapcsolat bemutatóján. A sajtótájékoztatón többek között jelen volt Szalai Attila, hazánk varsói nagykövetségének sajtó- és kulturális ügyekkel megbízott munkatársa és Arkadiusz Bernas, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója is.
Segítségünkkel győzték le az Európára törő szovjet haderőt
Mi lehet az oka ennek a közös történelmünk ezer évében példátlan szimpátiacsökkenésnek? A lehetséges okokat taglalva, ami miatt a lengyel rokonszenvlistán ilyen jelentős visszaesést tapasztalhatunk, az ELTE habilitált doktora, előadója többek között azt vetette fel, hogy az oktatási rendszer hibájából hiányossá, töredezetté vált a baráti népről kialakult ismeretrendszerünk. (Kifejtette: Európa történetében páratlan két nép ilyen szoros barátsága.)
Történelem szakos magyar diákok sem ismerik például az 1920. augusztus 15-én lezajlott visztulai áttörést, amikor – jelentős magyar segítséggel – a lengyel haderő megsemmisítő vereséget mért a hódító szándékkal Európa ellen vonuló bolsevik szovjetorosz hadseregre. Ez egyébként a Vörös Hadsereg történetének legsúlyosabb veresége.
A közös identitás fontos része az emlékezet, ennek megszakadása, a közös élmények hiánya – amiért hazánkban a kommunista államhatalom s a posztkommunista kormányok tudatos politikája felelős – az oka ennek az utóbbi évtizedekben tapasztalható elfordulásnak – összegezte Kiss Gy. Hozzátette: a 20. század első felében még „fogaskerékként” hajtották egymást a lengyel és a magyar események a második világháborúban befogadott lengyel menekültek tömegeitől a poznani és budapesti 1956-os kommunistaellenes megmozdulásokig.
Hajdú „örült” a lengyel puccsnak
A Szolidaritás időszakában kezdődött meg a két nép eltávolodása, s ebben a magyar államhatalom mellett jelentős része van annak a médiaelitnek, amely rendszeresen sértegette a lengyel népet, megtagadva a hagyományos barátságot. Hajdú János televíziós műsorvezető (a rendszerváltás után MSZP-s parlamenti képviselő – a szerk.) például kifejtette, miért jó az nekünk, hogy tankok vannak Varsó utcáin. A téves tájékoztatásért, a lengyelellenes propagandáért azóta sem kértek bocsánatot a magyar média szereplői – szögezte le Kiss Gy. Rámutatott: ezek az emberek ugyanazokat a posztokat töltik be a mai napig.
A félretájékoztatás mellett az a közép-európai országokat a rendszerváltás után jellemző illúzió is hozzájárult a barátság meglazulásához, miszerint most már „nyugati” országok lettünk, holott regionális helyzetünk, a Nyugat határvidékén elfoglalt státusunk nem változott, s így közép-európai országokként lenne számos közös feladatunk – folytatta az esszéista.
Kérdésekre válaszolva a közép-európai kultúrákat kutató Kiss Gy. elítélte a krakkói magyar főkonzulátus bezárását, emlékeztetve, a szlovákok ugyanakkor fontosnak találják, hogy ugyanott fenntartsanak egy főkonzulátust, s hangsúlyozta, hogy az új kormánynak váltania kell a külpolitikában.
Órákkal hosszabb az út Varsóig
Évtizedekkel ezelőtt, de még tíz esztendeje is elég volt 8 óra ahhoz, hogy autóval eljussunk Varsóba, ma ugyanez az út 12-14 órás. Ezekkel az utakkal ugyanis az elmúlt évtizedekben senki nem törődött – jelezte a szó átvitt értelmében is elhanyagolttá lett észak–déli kapcsolatok állapotát Szalai Attila. Ez nem csak a személyes kapcsolattartást teszi nehezebbé. Szállítók panaszkodnak, hogy nem tudják az árut idejében célba juttatni.
A lengyel–magyar gazdasági kapcsolatokban soha nem tapasztalt visszaesés tapasztalható. Komoly infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség észak–déli irányban – így Szalai, aki némi reménysugarat is fel tudott villantani, beszámolva arról, hogy száznál is több település alakított ki együttműködést lengyel testvérvárosokkal, falvakkal. Az alulról jövő kezdeményezések, a kis- és középvállalatok lengyelországi útkeresése megerősítésre vár, amihez politikai akarat szükséges – folytatta.
Ennek hiányára utalhat, hogy jelenleg a lengyel kapcsolatokkal megbízott kultúrdiplomata számára semmiféle pénzkeretet nem biztosítanak, s e szempontból is fájó a fontos kulturális missziót betöltő krakkói főkonzulátus bezárása. Pedig a kultúrát „oda kell vinni”, a fogadókészség igen nagy lengyel részről, ezt mutatja a Pamiec (Emlékezés – Lengyel menekültek Magyarországon) című, mintegy 500 fotóval illusztrált, színvonalas kiadvány lengyelországi kiadása is – hangzott el a könyvismertetőn.
A sajtótájékoztatón megtudtuk: Lengyelország készül az orosz bolsevik erők fölött aratott, világtörténelmi jelentőségű visztulai győzelem 90. évfordulójának méltó megünneplésére.
origo.hu
Életveszélyes lesz a Bakonyba menni
