Távolodó Lengyelország, elmulasztott magyar „Bocsánat!”

A magyar elitnek az a része, amely a Kádár-rendszerben megtagadta a lengyel néppel a barátságot, s a Szolidaritás időszakában a tömegtájékoztatásban sértő és téves képet alakított ki róluk, a mai napig nem kért bocsánatot, ám épp ugyanazokon a posztokon vannak a médiában – jelentette ki Kiss Gy. Csaba A magyar kapcsolat című könyv bemutatóján.<br /><br /><strong><a href="/portal/704343" target="_blank">• A Fidesz felelevenítené a lengyel–magyar barátságot</a></strong>

2010. 03. 31. 10:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hazánk már csak a hetedik helyen van a lengyelek rokonszenvlistáján, a csehek és a szlovákok is szimpatikusabbak nálunk – idézte egy friss felmérés riasztó adatait Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész a lengyel nyelvű kiadás után magyarul is megjelent könyv, A magyar kapcsolat bemutatóján. A sajtótájékoztatón többek között jelen volt Szalai Attila, hazánk varsói nagykövetségének sajtó- és kulturális ügyekkel megbízott munkatársa és Arkadiusz Bernas, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója is.

Segítségünkkel győzték le az Európára törő szovjet haderőt


Mi lehet az oka ennek a közös történelmünk ezer évében példátlan szimpátiacsökkenésnek? A lehetséges okokat taglalva, ami miatt a lengyel rokonszenvlistán ilyen jelentős visszaesést tapasztalhatunk, az ELTE habilitált doktora, előadója többek között azt vetette fel, hogy az oktatási rendszer hibájából hiányossá, töredezetté vált a baráti népről kialakult ismeretrendszerünk. (Kifejtette: Európa történetében páratlan két nép ilyen szoros barátsága.)

Történelem szakos magyar diákok sem ismerik például az 1920. augusztus 15-én lezajlott visztulai áttörést, amikor – jelentős magyar segítséggel – a lengyel haderő megsemmisítő vereséget mért a hódító szándékkal Európa ellen vonuló bolsevik szovjetorosz hadseregre. Ez egyébként a Vörös Hadsereg történetének legsúlyosabb veresége.

A közös identitás fontos része az emlékezet, ennek megszakadása, a közös élmények hiánya – amiért hazánkban a kommunista államhatalom s a posztkommunista kormányok tudatos politikája felelős – az oka ennek az utóbbi évtizedekben tapasztalható elfordulásnak – összegezte Kiss Gy. Hozzátette: a 20. század első felében még „fogaskerékként” hajtották egymást a lengyel és a magyar események a második világháborúban befogadott lengyel menekültek tömegeitől a poznani és budapesti 1956-os kommunistaellenes megmozdulásokig.

Hajdú „örült” a lengyel puccsnak


A Szolidaritás időszakában kezdődött meg a két nép eltávolodása, s ebben a magyar államhatalom mellett jelentős része van annak a médiaelitnek, amely rendszeresen sértegette a lengyel népet, megtagadva a hagyományos barátságot. Hajdú János televíziós műsorvezető (a rendszerváltás után MSZP-s parlamenti képviselő – a szerk.) például kifejtette, miért jó az nekünk, hogy tankok vannak Varsó utcáin. A téves tájékoztatásért, a lengyelellenes propagandáért azóta sem kértek bocsánatot a magyar média szereplői – szögezte le Kiss Gy. Rámutatott: ezek az emberek ugyanazokat a posztokat töltik be a mai napig.

A félretájékoztatás mellett az a közép-európai országokat a rendszerváltás után jellemző illúzió is hozzájárult a barátság meglazulásához, miszerint most már „nyugati” országok lettünk, holott regionális helyzetünk, a Nyugat határvidékén elfoglalt státusunk nem változott, s így közép-európai országokként lenne számos közös feladatunk – folytatta az esszéista.

Kérdésekre válaszolva a közép-európai kultúrákat kutató Kiss Gy. elítélte a krakkói magyar főkonzulátus bezárását, emlékeztetve, a szlovákok ugyanakkor fontosnak találják, hogy ugyanott fenntartsanak egy főkonzulátust, s hangsúlyozta, hogy az új kormánynak váltania kell a külpolitikában.

Órákkal hosszabb az út Varsóig

Évtizedekkel ezelőtt, de még tíz esztendeje is elég volt 8 óra ahhoz, hogy autóval eljussunk Varsóba, ma ugyanez az út 12-14 órás. Ezekkel az utakkal ugyanis az elmúlt évtizedekben senki nem törődött – jelezte a szó átvitt értelmében is elhanyagolttá lett észak–déli kapcsolatok állapotát Szalai Attila. Ez nem csak a személyes kapcsolattartást teszi nehezebbé. Szállítók panaszkodnak, hogy nem tudják az árut idejében célba juttatni.

A lengyel–magyar gazdasági kapcsolatokban soha nem tapasztalt visszaesés tapasztalható. Komoly infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség észak–déli irányban – így Szalai, aki némi reménysugarat is fel tudott villantani, beszámolva arról, hogy száznál is több település alakított ki együttműködést lengyel testvérvárosokkal, falvakkal. Az alulról jövő kezdeményezések, a kis- és középvállalatok lengyelországi útkeresése megerősítésre vár, amihez politikai akarat szükséges – folytatta.

Ennek hiányára utalhat, hogy jelenleg a lengyel kapcsolatokkal megbízott kultúrdiplomata számára semmiféle pénzkeretet nem biztosítanak, s e szempontból is fájó a fontos kulturális missziót betöltő krakkói főkonzulátus bezárása. Pedig a kultúrát „oda kell vinni”, a fogadókészség igen nagy lengyel részről, ezt mutatja a Pamiec (Emlékezés – Lengyel menekültek Magyarországon) című, mintegy 500 fotóval illusztrált, színvonalas kiadvány lengyelországi kiadása is – hangzott el a könyvismertetőn.

A sajtótájékoztatón megtudtuk: Lengyelország készül az orosz bolsevik erők fölött aratott, világtörténelmi jelentőségű visztulai győzelem 90. évfordulójának méltó megünneplésére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.