Németh: Kétoldalúan rendezzük a vitás kérdéseket Szlovákiával

Magyarország és Szlovákia a jövőben minden vitás kérdést kétoldalú keretek között kíván rendezni, a párbeszéd a politika egész spektrumát felölelő 12 vegyes bizottságban folyik majd – tájékoztatta Németh Zsolt külügyi államtitkár kedden Budapesten Knut Vollebaeket, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosát. • Mit fog szólni az EBESZ-főbiztos a „javított” nyelvtörvényhez? • Radicová az elődeit hibáztatja a gyűlölet szításáért

Knut Vollebaek a tárgyalások után az államtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatón örömmel állapította meg, hogy a két ország viszonya javult, és külön üdvözölte a vegyes bizottságok munkájának felújítását. A főbiztos a helyes irányba tett lépésnek nevezte a szlovák kormány által az államnyelvtörvényről pénteken elfogadott módosítást. Németh kifejtette, hogy a felek az államnyelvtörvény ügyéről a kisebbségi vegyes bizottság, az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos kérdésekről pedig a bel- és igazságügyi vegyes bizottság keretei között egyeztetnek majd.

Az államtitkár gratulált Knut Vollebaeknek, hogy újabb három évre elnyerte az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosi posztját, és azt mondta, a főbiztos hivatala nagy segítséget nyújtott az utóbbi egy évben a magyar diplomáciának. Mint fogalmazott, a magyar diplomácia kifejezetten érdekelt abban, hogy a kisebbségvédelmi intézmények eredményesen működjenek az euroatlanti térségben. Úgy fogalmazott, tevékenységével a kisebbségi főbiztos hozzájárult a Szlovákiában bekövetkezett demokratikus fordulathoz.

Németh azt mondta, hogy a szlovák kormánynak az államnyelvtörvény módosításáról elfogadott javaslatára Budapest mint az első lépésre tekint, amelyet továbbiaknak kell követniük. „Készen állunk, hogy ezen változat alapján párbeszédet folytassunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Pozsonynak a felvidéki magyarok legitim képviselőivel is érdemi párbeszédet kell folytatnia. Az államtitkár – mint az újságírókat tájékoztatta – azt is elmondta vendégének, hogy Magyarország hét szomszédja közül hat problémamentesen fogadta az állampolgársági törvény módosítását, a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségét, és Pozsony magatartása is érzékelhetően megváltozott a júniusi szlovákiai választások után.

Megjegyezte ugyanakkor, „egyelőre nem világos, hogy mi a szlovák kormány egységes álláspontja”, remélhetőleg magyar–szlovák egyetértés alakul ki. Bár alapvetően minden ország belügye, hogy milyen állampolgársági szabályozást alkot – mondta –, vannak olyan általános európai normák, amelyek tiszteletben tartása elvárható. „Nem lehet sem direkt, sem indirekt módon egy magyar kisebbségi közösséget egy állampolgársági szabályozás keretében diszkriminációnak kitenni” – jelentette ki Németh.

Knut Vollebaek – aki Budapestről Pozsonyba utazik tovább, hogy folytassa az egyeztetéseket, és másfél éve szoros figyelemmel követi a magyar–szlovák viszony alakulását – azt mondta: a szlovák nyelvtörvény következményei mindeddig nem voltak „különösen komolyak”, nem sértettek alapjogokat. Hozzátette: örül, hogy a szlovák kormány módosításokat javasolt, amelyeket tanulmányozni fog, és ajánlásokat tesz majd.

A magyar állampolgársági törvénnyel és az arra adott szlovák válasszal kapcsolatban azt állapította meg: úgy tűnik, a két ország egymás jogszabályait kölcsönösen tiszteletben tartva el tud mozdulni a megoldás felé.

(MTI)