Mile Lajos (LMP) volt az első szónok. Szemben a múlttal című felszólalásában azt mondta, távol álljon tőle, hogy az MSZP-t védelmezze, de a párt többször választást is nyert, és részt vett a demokratikus átalakulás küzdelmeiben, a Moody’s általi, bóvli kategóriába sorolás miatt viszont ostorozta a kormányt. Kérte, hogy akkor nézzenek szembe a múlttal, ha már elhárult az államcsőd veszélye. „Amíg a múlttal nézünk szembe, addig háttal állunk a jövőnek” – hangoztatta Mile, akinek szónoklatára Rétvári Bence, a KIM államtitkára válaszolt a kabinet részéről. „Érdekes volt hallgatni az MSZP-t mentegető LMP-s felszólalást, különösen a vasárnapi eredmények fényében” – utalt a második kerületben vasárnap tartott időközi választás fölényes kormánypárti sikerére. Hozzátette, „úgy tűnik, nem lehet más a politika”. Szerinte helyre kell állítani a történelmi igazságot, megnevezni, hogy az elmúlt rendszerben ki állt a rossz oldalon, és ki nem. „Látjuk azokat, akik magas jövedelemmel élnek máig a rendszer működtetői közül, és látjuk azokat, akiket máig megnyomorítanak a kommunizmus bűnei. A múlttal való kapcsolatukat más országok már jóval korábban rendezték” – folytatta, példaként Németországot, Lengyelországot, Litvániát, Csehországot, Romániát említette, utóbbiban a Securitate korábbi alkalmazottait minimálnyugdíjra kárhoztatja a törvény. Rétvári szerint arról is lehetne beszélni, hogy nálunk csökkent legjobban a munkanélküliség (10,3-ról 9,9 százalékra), és hároméves csúcson van a foglalkoztatás, negyvenezerrel többen vannak munkában, mint tavaly.
Harrach Péter, a KDNP felszólalója hosszan sorolta azokat a tényeket, amelyek miatt alaptalannak tartja a Moody’s múlt heti leminősítő lépését. Azt is fejtegette, hogy szerinte mik lesznek a következmények: nehezebb lesz a kilábalás, és rosszabb helyzetbe kerül az ország. „Valakit lesodor a hajó, mellé jön egy csónak, kinyúl belőle egy kéz, és víz alá nyomja az úszót” – vont párhuzamot, „miért van az, hogy a rokonok ott állnak a parton, és a víz alá nyomónak drukkolnak? Miért nem tud a politikai osztály ilyenkor egységesen megjelenni? Nem lenne fontosabb a közös nemzeti érdeket gyakorolni?” – sorolta kérdéseit befejezésül Harrach.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában a Moody's három figyelemre méltó jelzésére mutatott rá: „Folytatni kell a mély szerkezeti átalakításokat, amelyek a Széll Kálmán-tervvel elindultak, az oktatás, az egészségügy, az adó- és a nyugdíjrendszer területén. A másik, hogy erősebb növekedésre van szükség, ehhez minden lehetséges eszközt fel kell használni, banki és uniós forrásokat, valamint az export lehetőségeit. A harmadik, hogy kockázat- és tehermegosztás kell a vállalatok és az üzleti szektor között.” Szerinte érdemes megnézni, hogy a Moody's, ami egyébként versenyben van két társával, az S&P-vel és a Fitch-csel, másként lát bizonyos dolgokat, azt emeli ki, hogy 2013-ban és 2014-ben külső okok miatt nehezebb lesz Magyarország finanszírozása, miközben a két másik szereplő a hiánycsökkenést húzza alá.
Lukács Zoltán (MSZP) Nyugodt évek címmel emelkedett szólásra. Azt hangoztatta, tavaly 2 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke. Hiányosnak nevezte Orbán Viktornak korábban a nyugdíjasoknak írt levelét, ugyanakkor várja, hogy a lemondó levelet írja meg a kormány. Soltész Miklós szociális államtitkár válaszul így fogalmazott: „Amit ön mond, az nevetséges és hazugság. Nézzen körül a padsoraiban, hogyan szavaztak akkor, amikor mélyen reálérték alatt kaptak a nyugdíjasok. Elfelejtik, hogyan osztogattak 2002-ben az Orbán-kormány által meghagyott pénzből, és aztán nyolc év alatt módszeresen visszavették. Nézzenek rá a választási eredményükre” – emlékeztette a szocialistákat a vasárnapi bukásra.
Balczó Zoltán (Jobbik) az IMF-et vette górcső alá, párhuzamot vonva az előző és a mostani kormány hozzáállása között. „Nem azt mondjuk, hogy holnaptól ne fizessünk, hanem el kell érni, hogy kitörjünk az adósságfizetés csapdából. Tettekre van szükség.” Erre Cséfalvay Zoltán egy korábbi válaszát idézte, egy szintén „szabadságharcot” említő felszólalásra májusból. Felsorolta a 2008-as és 2011-es helyzet közti különbségeket. „Most egy olyan elővigyázatossági vonalat, biztonsági hálót kötöttek, ami a válságra válasz. Mivel alacsony lesz a hiány jövőre, ez már egy másik tárgyalási pozíció, mint akkor. Érdemes figyelni, hogy minden országban van biztonsági háló, sok esetben épp az euró. Tetszett volna belépni az eurózónába az előző kormány!” – mondta az államtitkár, aki rámutatott: összesen hét országban nincs semmilyen védőháló, ezek egy része erős gazdaság, más részében pedig alacsony a hiány.
Kósa Lajos (Fidesz) szintén a vasárnapi, budai időköziről beszélt: „58 és fél százalékkal Láng Zsolt lett a győztes. Majdnem kétszer annyit kapott, mint a korábbi szocialista miniszter Lévai Katalin, az igazi vesztes viszont Karácsony Gergely tízszázalékos visszaeséssel. Először is szeretném megköszönni a választóknak a támogatást, és hogy kitartottak amellett a politika mellett, ami a nemzet érdekét tette az első helyre”, különösen – mint mondta – egy olyan helyzetben, ahol olyan slágertémák vannak, mint az IMF, és hogy ki mondjon le. Ennek a választásnak szerinte az üzenete az, hogy hiába próbálják shortolni, leminősíteni az országot, csak a politikailag bizonytalan államokat tudják megrengetni. „Ha felmondanánk azt a szövetséget, ami a 2010-es választáson megvalósult, akkor nem leszünk eredményesek, ez különböztet meg minket a többi, támadás alatt lévő országtól. Ez a győzelem persze nem azt jelenti, hogy minden rendben megy, de a fő irányok jók, függetlenül attól, hogy mit vizionál az ellenzék” – zárta szavait Kósa Lajos.
Ezen a héten ötnapos az ülés, hétfőn Kövér László házelnök kezdett levezető elnökként. Különleges, hogy kedden is határozathozatali nap lesz: délelőtt Matolcsy mondja el a költségvetés zárszavát, de előtte több mint ötszáz módosító kerül napirendre még.
