Az őszi ülésszak 26. ülésnapjának levezetését a kereszténydemokrata Latorcai János kezdte, majd egyből szót adott az LMP-s Vágó Gábornak, aki a vidék Magyarországát védelmezte egy kis zöld papírtömbből olvasva. A honatya rákérdezett, hogyan áll most a vidékstratégia, mert meglátása szerint a gazdag és a szegény országrész között egyre nagyobb a különbség, s az egymillió új munkahely megteremtésének tervét megbukottnak ítélte. „Totojázás” helyett az LMP azt javasolja, hogy a járulékot csökkentsék 2 százalékkal, illetve a leghátrányosabb 33 térségben célzottan hajtsák ezt végre. A kormány figyelmébe ajánlotta pártja zöld Magyarország programját.
Szónoklatára Ángyán József, az agrártárca államtitkára válaszolt. A történelemben mindig is kiemelt fontosságú volt a vidék sorsa – kezdte –, a szétszakadás ellen viszont felzárkóztatási programmal küzd a kabinet, külön kiemelve, hogy ez a tétel emelkedik legjobban a jövő évi költségvetésben az ez évihez képest, 40 százalékkal. A munkahelyteremtést sem kellene még temetni szerinte: soha nem látott összeg áll rendelkezésre a Start munkaprogramban, „egy év alatt 200 munkahely teremtését reméljük tőle”. A nemzeti vidékstratégia véglegesítése egyébként jelenleg zajlik, februárban kerül a Ház elé, miután a kormány elfogadja. Az Orbán-kormány intézkedései közül kiemelte a kistermelői rendeletet, ami lehetőséget teremt arra, hogy a helyi élelmiszerek piacra kerüljenek. Helyi piacokat létre lehet hozni, eddig nem lehetett – húzta alá, végül elmondva, hogy készül már a magyartermék-rendelet, amely rendezi, hogy mit jelent az tulajdonképpen. „Egy kirabolt országban ennél többet nehéz lett volna megtenni egy év alatt” – így Ángyán.
A fideszes Varga István napirend előtti felszólalásában azt kérdezte, ki a felelőse az államadósság növekedésének. Emlékeztetett, megjelent a hétfői sajtóban, hogy államcsődbe taszít az új alkotmány, az efféle írásokra pedig Antall Józsefet idézte, aki szerint ezek a cikkek bárhol is jelennek meg a világban, itt, Budapesten íródnak. Mint Varga fogalmazott, az amnézia olyan nagy a balliberális körökben, hogy kénytelen az őszödi beszédből idézni – „végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”. Felszólalása közben a szocialista sorokból folyamatosan egyre hangosabb bekiabálások jöttek. Figyelmeztetett a szocialista rombolásra: 2002 és 2010 között jutottunk el arra a szintre, hogy három megtermelt forintból kettő adósságrendezésre megy el. „A Széll Kálmán-terv arra van, hogy a magyarok munkájából most már ne mások gazdagodjanak” – mondta Varga István.
A kormány nevében Rétvári Bence, az igazságügyi tárca kereszténydemokrata államtitkára válaszolt: „Nagyon örülök, ha a szocialisták hozzászólnak az államadósság növekedésének témájához, csak előtte kérjenek bocsánatot, hogy 53-ról 82 százalékra emelték az államadósságot. Mondják ki, hogy az önök gazdaságpolitikája vezetett ide.” Sorolva az elmúlt év kormányzati eredményeit aláhúzta, hogy 82-ről már 10 százalékkal lecsökkentették az államadósság mértékét. Thatchert idézve viszont hozzátette, a szocialisták nagyon jól kormányoznak, amíg ki nem fogynak mások pénzéből. „Ha a szocialisták nem vettek volna fel hiteleket, a lakás- és a családtámogatásra sokkal több jutna, és most áfát sem kéne emelni. Ha csak szinten tartják az adósságot, 40 százalékkal lehetne kisebb az szja, így is a családoknak csökkenteni tudtuk a terheit.” Ami a felelősségre vonást illeti, a választópolgárok egyértelműen üzentek 2010-ben – mutatott rá Rétvári. Kijelentette: senki nem arra készült, hogy a miniszterelnök büszkén meghamisítja az adatokat az EU és a magyarok felé, aztán elmondja ezt a frakciótársainak, akik ezt lelkesen megtapsolják – zárta válaszát Rétvári Bence.
Latorcai János, az ülést levezető házalelnök ezt követően figyelmeztette a szocialista képviselőket, hogy a házszabály 55. bekezdése alapján szómegvonás jár az ülésvezetés bírálatáért.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) az elmúlt nyolc évben történt koncepciós eljárásokról szólt, elszámoltatást követelt. „Több száz embert ítéltek el anélkül, hogy a szó klasszikus értelmében bűnösök lettek volna” – figyelmeztetett. Mi a helyzet a semmisségi törvénnyel kapcsolatban? Közkegyelmet kellene alkalmazni szerinte, ugyanúgy, ahogy annak idején hibásan a taxisblokád idején történt. „Úgy tudom, egy esetben hoztak semmisségi döntést” – fűzte hozzá, kijelentve, hogy ma rendőrkapitány a XI. kerületben az, aki ártatlan emberre vallott a 2006-os történések után.
Rétvári államtitkár következett megint: szerinte nincs köztük vita abban, hogy ha valaki igazságtalanul került jogi eljárás alá, az kártérítést kapjon. Emlékeztetett, tavaly júniusban hoztak határozatot arról, amelyben elítélték a rendszerváltozás óta nem tapasztalt tömeges jogsértésben való részvételt.
A napirend előtti felszólalások sorát Michl József (KDNP) és Kovács Tibor (MSZP) szónoklata zárta a szociális érzékenység, illetve a gyógyszerkassza állapotával kapcsolatosan.
