Rozgonyi Ernő jobbikos honatya napirend előttijével kezdődött a téli rendkívüli ülésszak második napja, ebben a képviselő a jegybank mulasztásait ostorozta, és feltette a kérdést, a forint-e a fizetőeszköz, és hogy a jegybank valamely külföldi pénzintézet hazai fiókja-e. Szerinte az MNB lehetetlenné tette a magyar gazdaság fejlesztését, „uzsoraszinten kínálják a magyar hiteleket a külföldi bankok, merthogy magyar nincs”. Válaszában Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca államtitkára emlékeztetett arra a napokban folyó vitára, hogy gyakori kérdés: szükség van-e a jegybankot összevonni a pénzügyi felügyelettel – Csehország mellett még jó néhány államot felsorolt, ahol már megtörtént az egyesítés, de például Írországban tizenegy éven át tartott a folyamat. Leszögezte: mindannyiunk érdeke, hogy a jegybank független, nemzeti intézmény legyen.
Legyen a kismamák hónapja!
Másodikként a KDNP felszólalója következett. Michl József arról beszélt, a karácsony még az átkosban is ünnep volt, még akkor is, ha a kötelező ünnep fenyőünneppé degradálta, a Mikulást pedig télapónak, a lényeg viszont, a szeretet, nem veszett ki. – A karácsonyban egyszerre van jelen az elutasítás és a befogadás, az egyén és az egész emberiség, az üldözöttség és a béketeremtés. Sokan vannak, akik egy darabka kenyérre éheznek, de még többen, akik csak egy kis szeretetre – fejtegette a kereszténydemokrata szónok. Mint aláhúzta, karácsony 2000 éve a születés napja volt; a reménységé és a beteljesülésé. Kezdeményezte, hogy a karácsonyt megelőző adventi hetek hónapja, december legyen a várandós édesanyák hónapja.
Sült baloldali LMP-s javaslat
Az LMP-s Scheiring Gábor ezt követően „mindenható kétharmadot” emlegetett, de három nagy témában felelősség terheli Orbán Viktort és kormányát. Szerinte a kabinet egyrészt elszalasztotta a pénzügyi függetlenség lehetőségének növelését, a forint jobban gyengül, mint a térség más valutái. Másodsorban a jegybank átláthatóbbá tételéről vitatkoznia kellett volna a T. Háznak, valamint arról, hogy milyen felelősség terheli azt a devizaválságért. – Önöket csak az érdekli, hogy az utolsó, még független intézményt is bedarálják, az államcsődöt kockáztatják – hangoztatta Scheiring. Harmadikként azt fájlalta, hogy elszalasztották a spekulatív tőke szabad áramlásának újraszabályozását, megoldásként pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséről beszélt, majd arról, hogy a parlamentarizmus megcsúfolása zajlik, ami miatt akár be is jelenthetnék a Ház működésének felfüggesztését 2014-ig. – December 23-án az Országgyűlésen kívül képviseljük az elégedetlenek érdekeit – jelentette be pártja nevében Scheiring, tudván, hogy aznap is parlamenti ülés lesz.
Válaszadásra Cséfalvay államtitkár emelkedett. – Európában most egyetlen téma van, hogy miként lehet úgy megosztani a terheket, hogy ki tudjunk jönni ebből a válságból. Ez a magyar gazdaság gordiuszi csomója is, ezt pedig a Bankszövetséggel történt egyességgel sikerült megoldani – fogalmazott a politikus. Elmondta, hogy jelenleg is zajlik egy európai pályázat, ahol közgazdászoktól kérnek 25 ezer leütéses dolgozatot, hogyan lehet néhány eurózóna-tagállamnak visszaadni régi fizetőeszközét anélkül, hogy az eurót végzetes kár érje; a pályázatra 600-an jelentkeztek. A cél – mint mondta – a kockázat- és tehermegosztás. Felhívta Scheiring figyelmét ugyanakkor arra, hogy ilyen fogalom, hogy spekulációs tőke, semmilyen EU-s dokumentumban nem található, a tranzakciós adót pedig egy „sült baloldali eszköznek” nevezte.
Némi ellentmondás
Tóbiás József (MSZP) arról szólt, hogy Magyarország pártpolitikai értelemben megújult, mégpedig olyan módon, hogy mindent, amit közösen összeraktak 20 év alatt, a Fidesz-kormányzat felszámolta; így tettek az Alkotmánybírósággal, ahová pártkatonákat ültettek, jogköreit pedig úgy módosították, hogy január 1. után már nem mondhatja például az egyházügyi törvényre, hogy alkotmányellenes. Sérelmezte, hogy ugyanilyen stílusban jártak el a felmondás intézménye és a magánpénztárak esetében is. – Önök ne a kormányfőtől, hanem a választóktól féljenek – fordult a patkó túloldalán ülők felé Tóbiás, „még nem késő visszafordulni” – zárta szavait.
Rétvári Bence, a KIM államtitkára válaszában szomorúnak nevezte, hogy az MSZP a visszafordulásban látja a megoldást, ráadásul „erős ellentmondást érez” a „fideszes pártkatonázás” és aközött, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisít egyes törvényeket. Szerinte inkább a nyitás politikája figyelhető meg, nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy a kormány meg tudott állapodni a Bankszövetséggel és a szakszervezetekkel is. A tiltakozás mértékéről szólva úgy fogalmazott, nem látja a tömeget az LMP és az MSZP pártrendezvényein. – A konszenzusképesség megjelent a kormányzásban – mondta Rétvári, folytatva, hogy a nyugdíjak értékállóak, szemben román, görög, olasz és portugál mintával, ezért nem szabad visszafordulni a 42 ezer új munkahely, az államadósság-csökkenés, a nemzeti vagyon növelése és a 3 százalék alatti hiány útjáról. Végezetül Rétvári arra is felhívta a figyelmet, hogy számos országban a politikai torzsalkodás helyett nálunk stabilitás van.
30-35 százalékkal csökkenő teher
Az utolsó napirend előtt felszólaló képviselő Rogán Antal (Fidesz) volt, aki arról beszélt, hogy a lakossági devizahitelezés elharapódzása az elmúlt esztendők egyik legsúlyosabb gazdasági öröksége Magyarországon. Szerinte erre nem elég minden alkalommal rámutatni, akadályozni kellett volna eddig is az elterjedését, most pedig már a megoldásról beszélni. – Eddig mindig a magyar családokkal fizettették meg, de mi már az elején jeleztük, ezt nem tudjuk elfogadni. Végig világossá tettük, hogy a bankok, az állam is és a hitelt felvevők is vállalnak azért, hogy vissza legyen fizetve a hitel – mondta a honatya, hozzátéve, az elmúlt másfél esztendő minden lépése a megoldást szolgálta. – Magyarországon először szűnt meg az egyoldalú szerződésmódosítás és az egyoldalú kamatemelés intézménye, addig több mint egymillió család szenvedett adósrabszolgaságban. Történelmi jelentőségű ezért a megállapodás a kormány és a Bankszövetség között, a legjobb egyezség született – magyarázta Rogán, emlékeztetve arra, hogy még Lengyelország és Ausztria nem is találta meg ezt a megoldást. Számokra lebontva közölte, 30-35 százalékkal csökkenhetnek a tartozás terhei. – Ennek megvannak a a pozitív, előremutató jelei a 2012-'13. évre. Az, hogy ennyivel kevesebbet kell fizetniük, jelentkezhet fogyasztásban, megtakarításban, de jelentkezhet a növekedésben és a pénzügyi rendszer stabilitásban is. Ezért arra kérjük a kormányt, hogy az ezzel összefüggő törvénymódosítást mihamarabb terjessze a parlament elé – zárta Rogán.
Cséfalvay Zoltán a kormány részéről elmondta: azzal foglalkoznak, hogy a válságot legyőző tehermegosztást alakítsanak ki. Erre a legjobb példa ez a megállapodás. Egyetlen pontra külön felhívta a figyelmet: a bankadót '12-ben változatlanul hagyják, '13-ban felére csökkentik, utána pedig általános EU-s szinten fogják majd meghatározni, hozzátéve, hogy a válságadókat '13 január elsején tervezik kivezetni a rendszerből.
Eredetileg hétfőn és pénteken jöttek volna csak össze a honatyák, de a múlt héten a parlament úgy döntött, hogy a keddre is szükség van ezen a héten. E napon 11 törvényt fogadhatnak el, köztük a 2012-es költségvetésről szóló zárószavazás is lezajolhat, de asztalra kerül egy sor törvénymódosítás is, amiről pénteken szavazhat a Ház.
