Nyakó a parlamentben kesergett

Az Alkotmánybíróság által a héten megszüntetett törvényekről, a karácsonyról és a szocialista Simon Gábor által használt telekről is szó volt az Országgyűlésben.

Azt is hangsúlyozta, hogy a kiemelt büntetőügyekre vonatkozó eljárási szabályokról szóló törvény vizsgálata során az Alkotmánybíróság kimondta, nem fogadható el az a gyakorlat, amelyik szerint a jogalanyok széles körét érintő törvényeket nem a kormánypárt, hanem kormánypárti képviselők javaslata nyomán fogadják el.

Megint médiaszabályozás

A médiaszabályozás során felmerült aggályokat korábban az LMP „szinte szóról szóra elmondta” – jelentette ki.

Hangot adott annak a véleményének, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez benyújtott bizottsági módosítóban alkotmányos szintre akarják emelni azt, amit az AB alkotmányellenesnek talált.

Alkotmányos pecsét

Rétvári Bence válaszában azt emelte ki, hogy miközben a képviselő a jogállamiság megszűnéséről beszél, éppen az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezéseket hoz fel példaként. Habár az LMP megjósolta, hogy az Ab eltörli majd a médiatörvényt, a testület viszont annak csak egyes, nem lényegi részeit semmisítette meg, de a jogszabály koncepciójához nem nyúlt – jegyezte meg az államtitkár, aki szerint ezzel a döntéssel egyfajta „alkotmányos pecsétet” tettek arra.

A képviselőknek ugyanolyan joga van törvényjavaslatokat előterjeszteni, mint a kormánynak – felelte végül Szabó Tímea egy másik felvetésére reagálva.

Jézus forradalmáról beszélt az MSZP

Nyakó István (MSZP) a karácsonyról megemlékezve arról beszélt, hogy kétezer éve született a „világ reménysége”, a „szegények királya”. Jézus azt hirdette, hogy a szegényeken és elesetteken segíteni kell, és hitét halálában is megtartotta – mondta a képviselő, aki úgy fogalmazott, hogy a történelem legnagyobb, máig ható forradalma Jézus vezetésével, két évezrede zajlott le. Hangsúlyozta, hogy azóta sem tűntek el a szegények, a nyomorgók és az éhezők, idén sem fogyott a segítségre várók száma.

A képviselő úgy fogalmazott, hogy ha nincs is közöttük a Megváltó, akkor is lépni kell, ugyanis itt az ideje egy új, a Jézus tanításait alapul vevő forradalomnak, mert a „gazdagok megint pofátlanok lettek”. Kijelentette, hogy a tehetősek mondják meg, „egyes fogadatlan prókátorokon keresztül”, hogy ki milyen iskolába járhat, mennyi legyen a minimálbér.

Fónagy János államtitkár arra hívta fel a képviselő figyelmét, hogy ha valaki „történelmi példákat felszólalásában összeollóz”, és felhasználja a politikai mondanivalójához, attól az még nem kap valódi erkölcsi töltést. Arra kérte a politikust, hogy ne keverjék bele napi vitáikba a sok ezer éve fontos tételeket.

Simon Gábor nyírja a füvet

Zsiga Marcell (Fidesz) azt mondta, hogy a szocialista Simon Gábor hosszú évek óta „minden jogcím nélkül használ” Miskolc-Diósgyőrben egy, a házával szomszédos, közel háromszáz négyzetméteres, a város tulajdonában lévő földterületet. Hangsúlyozta, a szocialista politikus is elismerte, hogy az elgazosodott területen évek óta nyírta a füvet. Hozzátette, hogy Simon Gábor a telket egy vasráccsal a sajátjához csatolta. Zsiga Marcell, aki lemondásra szólította fel az MSZP-s képviselőt, azt is megjegyezte, hogy a polgári törvénykönyv alapján pár év alatt el lehet birtokolni egy területet, „ha kitartóan és háborítatlanul nyírjuk rajta a füvet”.

A napirend elfogadásakor azt kiegészítették azzal, hogy az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról is szavazzon a Ház.