Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy január 1-jén lép életbe az új alaptörvény, amelyik „sajnos hasonlóan egypárti lesz, mint volt a rákosista is”. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály az állampolgároktól, az országgyűlési képviselőktől és az ellenzéki frakcióktól is megvonja a jogot, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulhassanak. A politikus szerint az is elfogadhatatlan, hogy megszűnik az eljárás a korábbi alkotmánybírósági beadványok ügyében. Novák Előd egyúttal kijelentette, hogy a folyamatban lévő utólagos normakontroll miatti eljárások alkotmányjogi panasszá történő átalakítása sem felel meg a jogállamiság elvének.
A végén mindenkinek lehetősége van az Ab-hoz fordulni
Rétvári Bence államtitkár szerint az nem példátlan, hogy a kormányoldal fogad el egy alaptörvényt, de nagyon ritkán fordul elő, hogy egy kabinet olyan felhatalmazást szerez, amelyik alapján ezt törvényesen megteheti. Hangsúlyozta, hogy maga az Ab is egyetértett az alkotmánybírósági törvényhez beadott módosításokkal. Az államtitkár megjegyezte, hogy „valamelyest hiteltelennek” tartja, amikor a Jobbik lép fel az alkotmányosság és a jogállamiság védelmezőjeként. Kitért arra is, hogy a német alaptörvényből vették át azt a passzust, amelyik alapján legkevesebb a képviselők egynegyede fordulhat az alkotmánybírósághoz. Végül leszögezte, hogy a jövőben sem érhet senkit alkotmányellenes joghátrány, mert a normál jogorvoslati eljárás végén mindenkinek lehetősége van az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Érvénytelenség?
Szabó Tímea (LMP) azt hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság december 19-i döntésével az elmúlt másfél év jelentős jogalkotási elemei váltak semmissé. Felhívta a figyelmet, hogy az AB a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról szóló törvény kapcsán megállapította, hogy a kormánytöbbség általános jogalkotási gyakorlata „olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő”, amelyik a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő. Az elmúlt másfél évben törvények egész sora született ilyen eljárások során – tette hozzá.
Azt is hangsúlyozta, hogy a kiemelt büntetőügyekre vonatkozó eljárási szabályokról szóló törvény vizsgálata során az Alkotmánybíróság kimondta, nem fogadható el az a gyakorlat, amelyik szerint a jogalanyok széles körét érintő törvényeket nem a kormánypárt, hanem kormánypárti képviselők javaslata nyomán fogadják el.
Megint médiaszabályozás
A médiaszabályozás során felmerült aggályokat korábban az LMP „szinte szóról szóra elmondta” – jelentette ki.
Hangot adott annak a véleményének, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez benyújtott bizottsági módosítóban alkotmányos szintre akarják emelni azt, amit az AB alkotmányellenesnek talált.
Alkotmányos pecsét
Rétvári Bence válaszában azt emelte ki, hogy miközben a képviselő a jogállamiság megszűnéséről beszél, éppen az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezéseket hoz fel példaként. Habár az LMP megjósolta, hogy az Ab eltörli majd a médiatörvényt, a testület viszont annak csak egyes, nem lényegi részeit semmisítette meg, de a jogszabály koncepciójához nem nyúlt – jegyezte meg az államtitkár, aki szerint ezzel a döntéssel egyfajta „alkotmányos pecsétet” tettek arra.
A képviselőknek ugyanolyan joga van törvényjavaslatokat előterjeszteni, mint a kormánynak – felelte végül Szabó Tímea egy másik felvetésére reagálva.
Jézus forradalmáról beszélt az MSZP
Nyakó István (MSZP) a karácsonyról megemlékezve arról beszélt, hogy kétezer éve született a „világ reménysége”, a „szegények királya”. Jézus azt hirdette, hogy a szegényeken és elesetteken segíteni kell, és hitét halálában is megtartotta – mondta a képviselő, aki úgy fogalmazott, hogy a történelem legnagyobb, máig ható forradalma Jézus vezetésével, két évezrede zajlott le. Hangsúlyozta, hogy azóta sem tűntek el a szegények, a nyomorgók és az éhezők, idén sem fogyott a segítségre várók száma.
A képviselő úgy fogalmazott, hogy ha nincs is közöttük a Megváltó, akkor is lépni kell, ugyanis itt az ideje egy új, a Jézus tanításait alapul vevő forradalomnak, mert a „gazdagok megint pofátlanok lettek”. Kijelentette, hogy a tehetősek mondják meg, „egyes fogadatlan prókátorokon keresztül”, hogy ki milyen iskolába járhat, mennyi legyen a minimálbér.
Fónagy János államtitkár arra hívta fel a képviselő figyelmét, hogy ha valaki „történelmi példákat felszólalásában összeollóz”, és felhasználja a politikai mondanivalójához, attól az még nem kap valódi erkölcsi töltést. Arra kérte a politikust, hogy ne keverjék bele napi vitáikba a sok ezer éve fontos tételeket.
Simon Gábor nyírja a füvet
Zsiga Marcell (Fidesz) azt mondta, hogy a szocialista Simon Gábor hosszú évek óta „minden jogcím nélkül használ” Miskolc-Diósgyőrben egy, a házával szomszédos, közel háromszáz négyzetméteres, a város tulajdonában lévő földterületet. Hangsúlyozta, a szocialista politikus is elismerte, hogy az elgazosodott területen évek óta nyírta a füvet. Hozzátette, hogy Simon Gábor a telket egy vasráccsal a sajátjához csatolta. Zsiga Marcell, aki lemondásra szólította fel az MSZP-s képviselőt, azt is megjegyezte, hogy a polgári törvénykönyv alapján pár év alatt el lehet birtokolni egy területet, „ha kitartóan és háborítatlanul nyírjuk rajta a füvet”.
A napirend elfogadásakor azt kiegészítették azzal, hogy az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról is szavazzon a Ház.
