„Alattomos méregként igyekezett átszínezni a bőrünket, tudatunkat, kiszívta belőlünk az erőt, a lelket, a kitartást vagy épp a hazaszeretetet” – mondta. Hozzátette: ehhez vagy bunkósbotot, ötévenként nyugati útlevelet, korlátozott dollárhoz jutást, vagy éppen egy-egy amnesztiát alkalmazott.
Latorcai Csaba szerint minderre nincs mentség, sem felmentés. Kifejtette: emlékezni és emlékeztetni kell elsősorban a fiatalokat arra, hogy a szüleik, nagyszüleik által kiharcolt szabadságot ajándékba kapták, amelyre vigyázni kell, mert a jövő nemzedékéért közös a felelősség.
„Eljöttünk emlékeztetni azokat is, akik pillanatnyi nehézségek, egzisztenciális szorongatások embert próbáló pillanataiban a hamis illúziót felcsillantó, de valójában sehová sem vezető kádári hamis jólét vízióját kívánják vissza” – fogalmazott, hozzátéve: nem engedik el az ő kezüket sem.
A helyettes államtitkár egyúttal arra kérte a túlélőket, hogy mondják el, írják le mindazokat a szenvedéseket, amelyekben részük volt, hogy „méltók legyünk a szabadságra, még többen okuljunk, tanuljunk belőle”.
Február 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja. A Független Kisgazdapárt egykori főtitkárát, Kovács Bélát ezen a napon rabolták el 1947-ben, és hurcolták a Szovjetunióba. Latorcai Csaba szerint ma már a levéltárakban szabadon kutathatók volt rabok visszaemlékezései, és ezekből tudható az, amiről a rendszerváltás előtt csak titokban lehetett beszélni, hogy a Magyarországot megszálló szovjet csapatok és a velük együtt érkező politikai komisszárok százával, ezrével küldtek már 1944–45 őszén, tavaszán is hamis vádak alapján fiatalokat, vagy épp meglett családos embereket jóvátételi kényszermunkára. Felidézte: világviszonylatban mintegy százmillió ember fizetett életével egy ördögien kitalált és működtetett, embertelenül egyenlősíteni akaró eszme ártatlan áldozataként.














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!