Megjósolhatatlan, mikor ér véget a tél, mennyi csapadékot hoz még, az milyen halmazállapotú lesz, illetve mikor, milyen tempóban olvad el a Duna vízgyűjtő területének Kárpát-medencei részén felhalmozódott vízmennyiség. A katasztrófavédelem nem bízza a véletlenre; minden megyét felkészít a várható árvízi védekezés minden mozzanatára. Az új katasztrófavédelmi törvény életbe lépése után nagy változások vannak, a lakosság nem várhatja ölbe tett kézzel, hogy „állam bácsi” segítsen. Magától nem fog a helyére ugrálni a 2,4 millió homokzsák, és kezelni kell a számos homokzsáktöltő gépet, a szivattyúkat, az aggregátorokat, és meg kell találni a több ezer ágy, valamint a 40 ezer fáklya legjobb helyét.
– Lehet, hogy lesz árvíz idén, lehet, hogy csak jövőre. Volt már ennél több hó is, de ha hirtelen jön a felmelegedés, akkor kevés hóból is nagy árvíz van, főleg ha jönnek a korábban ismert mediterrán ciklonok, Zsófia és Angéla – vázolta a felkészülés Ferihegyi úti bázisán Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok, a polgári védelem országos főfelügyelője. Jelenleg sehol sincs vészhelyzet, de a 70 ezer főből álló, a szakember kifejezésével élve „papírhadsereg” most még alig van felszerelve és begyakoroltatva, igaz, november 21-én volt már egy nagyobb szabású mozgósítási gyakorlat.
Minden hadra fogható, ha úgy adódik
A nagy változást viszont – mint kiderült – az okozza majd, hogy minden és mindenki hadra fogható lesz vészhelyzetben. – Akinek nincsen mentessége, és 18 évesnél idősebb, valamint még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, szolgálatra rendelhető – mondta el Tóth Ferenc. Ez az egész szervezetten zajlik majd; úgynevezett önkéntes katasztrófavédelmi mentőszervezetek jönnek létre. – Hatot már létre is hoztunk, a tiszain és a körösin kívül hat van, a Dunántúlon is egyre növekvő számban. Lesz egy gyakorlat március 3-án Szabolcsban, ahol kétezer ember húsz helyszínen vesz részt egy összehangolt akcióban. A résztvevők polgári védelmi esküt tesznek, és itt kap zászlót a Nyír csoport.
A szabolcsi helyszín kiválasztása nem volt véletlen: rendszerint a Magyarország-térkép jobb felső sarkából érkeznek először katasztrófahírek. Az irányító sorolja is a gyakorlat helyszíneit. – Nyíregyházán kívül Ajakon, Dombrádon, Fehérgyarmaton, Gulácson, Ibrányban, Kisvarsányban, Nagyhalászon, Nyírkalászon, Mándokon, Szatmárcsekén, Tarpán, Tuzséron, Rakamazon, Tiszabecsen, Tiszadobon, Tiszaszalkán, Záhonyban és Vásárosnaményban gyakorlatozunk. Azt próbáljuk demonstrálni, hogy a helyi erőknek kell megvédeniük saját településüket. A mozgósításkor konkrétan az lesz a feladat, hogy a kellő időben a kellő helyre gyülekezzenek, megkapják a megfelelő felszerelést és helyszínbejárást tartsanak – magyarázza a szakember. Az év közepére állhat fel a létszámban 100-120 ezres polgári védelem, de ha bármi baj történne addig, a 70 ezres jelenlegi állomány egyre felkészültebben rendelkezésre áll.
Porálarc is van
A szakember oldalán az MNO bejárta a Ferihegyi úti logisztikai bázist, ahol jelenleg a katasztrófa elleni védekezés eszközeit tárolják. – Megyénként van ilyen raktár, és van ezenfelül öt országos raktár is – árulja el az erőforrásokról Tóth Ferenc. A raktárakban találtunk számtalan csomagban dobozonként 900 porálarcot, amivel kapcsolatban azt kérdeztük, mire készülnek ezekkel. Mint mondja, a lehetséges „hét csapás” közül a hidrometeorológiai események, tehát rendkívüli időjárás és az árvíz veszélyes hazánkra, de azt is számba vették, hogy éves szinten kisebb ipari balesetek is előfordulhatnak.
Szót ejtettünk már az idei évtől érvényes katasztrófavédelmi törvényről is, aminek a lényegét azon túl, hogy a Belügyminisztérium alatt egységesül a védelem, Tóth Ferenc dandártábornok ekképp foglalta össze: – El kell jutnunk oda, hogy az állampolgárnak is valamilyen szinten felelősséget kell vállalnia a saját biztonságáért!
