A kérelmezőknek állami ösztöndíjas, valamint közszolgálati ösztöndíjas képzésnél a jelentkezéskor az „A” finanszírozási formát kell választaniuk – amennyiben létezik ilyen képzési forma az adott szak esetén. Állami részösztöndíjas képzésnél a jelentkezéskor – ha van ilyen képzési forma – „K” finanszírozási formát kell választani, és a legjobban teljesítő jelentkezőknek ajánlják majd fel a részösztöndíjas lehetőséget. Önköltséges képzésnél szintén a „K” finanszírozási formát kell választani.
A felvi.hu honlapon közzétett tájékoztató szerint a hallgatói szerződés a hallgató és az állam között jön létre, és az állam nevében eljáró Oktatási Hivatallal kell megkötni. A benne foglaltak szerint az állam azt vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja állami ösztöndíj, állami részösztöndíj formájában, a hallgató pedig azt, hogy a diplomáját a megszabott időn belül megszerzi, és a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik.
Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott félévek száma maximum 12 lehet. A hallgató vállalja, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzi oklevelét, vagyis egy hároméves alapképzést legfeljebb négy és fél év, azaz kilenc félév alatt elvégez, és oklevelet szerez. Ha valaki három évig vett részt állami ösztöndíjjal és/vagy részösztöndíjjal támogatott képzésen, akkor a következő húsz évben összesen hat évet kell itthon dolgoznia. Egészen pontosan magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban kell dolgoznia. Szintén eleget tesz a kötelezettségnek az, aki a végzést követő húsz évben a szerződésben meghatározott ideig vállalkozóként dolgozik itthon (a pontos definíció szerint: magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytat) – olvasható a tájékoztatóban.
Vissza kell fizetnie a magyar államnak az ösztöndíja vagy részösztöndíja kamatokkal terhelt összegét annak, aki oklevelét a megszabott határidőn belül nem szerezte meg vagy a végzést követően, a megadott idő alatt nem volt a szerződésben meghatározott idejű hazai munkaviszonya.
A hallgatói szerződést az állami ösztöndíjas és állami részösztöndíjas képzésre felvételt nyerő jelentkezők a ponthatárok kihirdetése és a besorolási döntés után az Oktatási Hivataltól kapják meg három példányban. Ebből egyet a kézhezvételtől számított nyolc napon belül aláírva el kell juttatniuk az Oktatási Hivatalnak, valamint egy eredeti aláírt példányt a beiratkozáskor át kell adniuk a felsőoktatási intézménynek is. Ezek hiányában a felvételiző nem iratkozhat be az ösztöndíjas vagy részösztöndíjas képzésre.
Amennyiben a hallgató az oklevelét megszerzi, de ezt követően a szerződés szerinti hazai munkavállalási kötelezettséget nem teljesíti, a képzése önköltségét vissza kell fizetnie az államnak, részösztöndíjas hallgató esetében az állami ráfordítás a költség felére vonatkozik, ezért a részösztöndíjas hallgatónak a képzése önköltségének felét kell visszatérítenie. A hazai munkavállalás azt jelenti, hogy az oklevelet szerző állami ösztöndíjas magyar joghatóság alatt álló cégnél vállal munkát. A munkavégzés helye lehet külföldön, azonban a munkaadójának magyar joghatóság alá kell esnie. Kivételt jelentenek a hitéleti képzésben részt vevő hallgatók, őket a hazai munkaviszony létesítésére vonatkozó szabályok nem érintik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói az állami ösztöndíj és részösztöndíj helyett a közszolgálati ösztöndíjat vehetik igénybe, ennek feltételeit nem az állam, hanem az egyetem határozza meg.
A jelentkezőknek kérelmük kitöltésekor érdemes átnézniük a felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítését. A kiegészítés rögzíti, hogy jogi képzési területen az egységes, osztatlan jogászi képzés állami ösztöndíjas formában csak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen indulhat, tehát a többi képzési helyen csak önköltséges formában indul a szak. A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen az igazgatásszervező és a nemzetközi igazgatás alapképzési szakok nem indulhatnak állami ösztöndíjas formában. Az igazgatásszervező szak közszolgálati ösztöndíjas formában indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
A gazdaságtudományok képzési területen csak az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati és a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok indulnak állami ösztöndíjas formában. A társadalomtudomány képzési területen elsősorban a szociális munka, a szociálpedagógia, az informatikus könyvtáros, a kulturális antropológia és a szociológia alapképzési szakok indulhatnak – az egyéb, ide tartozó szakok speciális esetekben, kis létszámban – állami ösztöndíjas formában.
A magánfőiskolák nem indíthatnak állami ösztöndíjas képzést sem alapképzésben, sem egységes, osztatlan képzésben, sem felsőfokú szakképzésben.
origo.hu
Orbán Viktor: Jó hír a kisvállalkozóknak! - videó
