Hogyan ne öljük meg egymást?

A családi életre való nevelés és a párkapcsolati készségek fejlesztésében kulcsszerepet kaphatnak a pedagógusok.

Lippai Roland
2012. 02. 23. 15:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már 2012-ben elindul az az oktatás, amihez hatvanórás továbbképzést kell elvégeznie azoknak a pedagógusoknak, akik a családi élettel kapcsolatos ismereteket szeretnék az általános iskola ötödik osztályától fölfelé átadni a gyerekeknek – fogalmazott Kopp Mária professzor a Népesedési Kerekasztal csütörtöki sajtótájékoztatóján, a családi életre való nevelésről szólva. Mint ismert, a Nemzeti alaptantervben már megjelent a családi élete való nevelés gondolata, a Népesedési Kerekasztal résztvevői a szakmai hátteret és a módszertant igyekeznek megtámogatni.

Kopp Mária szavaiból kiderül: elkészültek a szakmai anyagok, a kurzusokat már csak ki kell hirdetni a tanárok számára. Ugyanakkor – tette hozzá – fontosnak tartják azt is, hogy pszichológusok, védőnők és más területek szakemberei is részt vegyenek a munkában.

A feladat egyszerre nehéz és komplex. A családi életre nevelés, az idekapcsolódó készségek fejlesztését a kerekasztal szerint négy területre kell kiterjeszteni. A folyamatba be kell vonni a szülőket, hiszen a gyermeknevelés területén a modern kor számos kihívást jelent számukra is. Nyilvánvaló, hogy a gyerekek a családon kívül az iskolában töltik idejük nagy részét, ahol a tudás átadása mellett jelenleg nincsenek meg azok a a lehetőségek és eszközök, amelyek keretében a párkapcsolati készségek fejlesztése és a családi életre nevelés megjelenhetne. A kerekasztal párhuzamosan a kormányzati törekvésekkel éppen ezen szeretne változtatni javaslataival. Ezenkívül hangsúlyozni kell a média felelősségét és szerepét, illetve meg kell szólítani magát az ifjúságot is.

Kiemelt szerep jut a pedagógusoknak. Ahogy a háttéranyag fogalmaz, „be kell vezetni a családi életre való nevelést az oktatásba, azt stratégiai szerephez kell juttatni, és a pedagógusok alap- és továbbképzésének részévé kell tenni”. Szükség van a fiatalokkal foglalkozó egészségügyi szakemberekre, a védőnőkre is. A professzor asszony kiemelte: az új képzés keretében a diákoknak nem tananyagokat kell megtanulniuk, hanem készségeket kell elsajátítaniuk. Olyanokat, amelyeket – tette hozzá – manapság a szétesett családokban nem lehet megtanulni. A házasságoknak a fele válással végződik – emelete ki Kopp Mária.


A kerekasztal két munkacsoportja foglalkozott e területtel. Az egyik csoport célja az volt, hogy kiderítsék, mi lehet az, ami a mai fiatalokat igazán érdekli „óvodától érettségiig”. „Mi az, amire szükségük van a mai fiataloknak a fejlődéshez, éréshez az iskola biztonságot adó keretei között ebben az elektronikus világgal telített életben? Összesen hét témakörben gyűjtöttünk anyagokat, amiről azt gondoltuk, hogy korosztályokra lebontva, alakítva fontos lehet a generációk számára” – mondta el az eseményen Komlósi Piroska pszichológus, egyetemi docens. A másik munkacsoport arra kereste a választ, hogy a tanárokat hogyan lehetne gyorsan és hatékonyan motiválni erre a „munkára”, aktivizálni annak érdekében, hogy ezt a lehetőséget ragadják meg. A szakember hangsúlyozta: a hatvanórás tréning nem tovább-, hanem „ráképző” kurzus. Szerinte az lenne a legjobb eszköz ennek elvégzésére, ha a tanárok a kötelező továbbképzés alkalmával választhatnák e képzést, a megszerzett tudást saját területükbe integrálva.

Nagy Ágnes idekapcsolódóan arról beszélt: nagyon fontos megérteni azt a nyelvezetet, amin a mai fiatalok kommunikálnak. A Sapientia Főiskola tanára az MNO kérdésére, amely a „nyelvezet megismerését” firtatta, úgy válaszolt: ők is szembesültek azzal, hogy a fiatalok életének, kommunikációjának bizonyos területei ismeretlenek számukra. Ugyanakkor az interaktív kapcsolat a gyerekekkel lehetőséget biztosít a minél mélyebb és jobb megismerésükre, a nyitottság a felnőttek részéről is nagyon fontos tényező. Az internet „mindenhatóságát” érintő felvetésre úgy reagált: ha megkérdezik őket, ha beszélgetnek a gyerekekkel, akkor ők érzik, hogy igazán róluk van szó, és képesek kiszakadni abból a környezetből. „A családbarát szemléletmódot szeretnénk átadni” – tette hozzá a szakember. Úgy látják, először a fiatalokat kell meghallgatni, s utána lehet kialakítani azt a stratégiát, amivel meg lehet őket fogni ebben a témakörben. Tapasztalatai szerint a fiatalok nagyon fogékonyak és nyitottak, s várják a kapaszkodókat.

Arra a kérdésre, hogy vajon az eredmények hogyan és miképpen mérhetők, annyit mondott: a mai gyerekek későbbi boldog élete mutatja meg a munka eredményességét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.