A néhai miniszterelnök mindenképpen bevonul a történelemkönyvekbe azzal, hogy ő volt az első szabadon választott kormányfő Magyarországon – mondta el Kiszelly Zoltán. Antall József személyisége tökéletesen testesítette meg az MDF „nyugodt erő” kampányát 1990-ben, így pártja sikeréhez is teljes mértékben hozzájárult – tette hozzá. Az elemző szerint politikai örökségéhez hozzátartoznak szállóigévé vált kijelentései, mint például a „tetszettek volna forradalmat csinálni”. Kiszelly úgy látja, a Gondviselés kegyelme, hogy már nem kellett látnia pártjának totális bukását.
„Ha még ma is élne, akkor megkérdőjelezhetetlen erkölcsi tekintély lenne, aki a napi politikai csatározásokban nem venne részt.” Mindenképpen hasznára lenne az országnak jó külkapcsolatai révén – tette hozzá. A politikai elemző szerint a mai Fidesz mutat némi hasonlóságot az 1989-es MDF-fel, Antall akkor képes volt a „borzalmas tagsággal” szemben politizálni. Úgy látja, a mai Fideszben benne van Antall József, de nem csak az ő politikai-szellemi öröksége található meg benne.
Emlékeztetett arra is, hogy érdekes jelenség az, hogy akik Antallt egykor nagyon keményen támadták, most visszasírják őt. Kiszelly szerint a balliberális oldalon mára őt tartják az európai értelemben vett jobboldali politikusnak. Szerinte ebből is látszik, hogy emögött nem valódi meggyőződés, hanem politikai érdek áll.
Távol állt tőle a populizmus
Antall József a 19. század végi, 20. század elejei liberális-konzervatív hagyományokat őrző, értékelvű politikus volt. Nem a Horthy-kori konzervativizmust kívánta folytatni, ideológiai gyökereit inkább a dualizmus korszakában találta meg, értékrendjében nyilvánvalóan nagy hatással volt rá antifasiszta, kisgazda miniszter édesapja – nyilatkozta lapunknak Boros Tamás, a Policy Solutions elemzője.
Antall hozzájárult a demokratikus jogállam működésének kialakításához, elindította Magyarországot az euroatlanti integráció felé vezető úton, és békejobbot nyújtott a kulturális értékrendjében liberális SZDSZ-nek – tette hozzá. Antall fogalmazta meg a legplasztikusabban a 10 milliós ország és a 15 milliós nemzet közötti különbséget, mely útmutatást nyújtott a későbbi évtizedek mérsékelt jobboldala számára a határon túli magyarok kérdésében – vélekedett az elemző.
Úgy látja, Antall nem bekebelezni kívánta a szélsőjobbot, hanem éles határvonallal megkülönböztetni magát tőlük. Nem a tömegdemokráciák politikusa volt, ezért is tűnt már akkor is régimódi, a választók akaratát nem kísérő, idealista miniszterelnöknek, ugyanezért azonban távol állt tőle a populizmus minden formája – hangsúlyozta Boros.
„Konzervatív és antikommunista”
Az Antall-kormány gazdaságpolitikájának központi eleme volt a nagymértékű privatizáció, melyet részben a jelentős eladósodottság kényszerített ki, de utólag mindenképpen elsietettnek tekinthető – mondta Boros. Az Antall-kormány alatt indult el az a transzformációs válság, mely összességében 1,5 millióval növelte a munkanélküliek számát – ismertette az elemző.
Antall József öröksége mára csak az értelmiség körében él tovább, a politikai elitben nem – hangsúlyozta a politikai elemző. Konzervatív és antikommunista volt, aki a szélsőjobbot mindig is megvetette, de a kulturális liberalizmus és a nagytőke-ellenesség is távol áll tőle – tette hozzá. Ugyanakkor Antall annak a rendszerváltásnak és alkotmánynak az atyja, amelyeket a jobboldali Orbán-kormány megtagadott és leváltott 2010 és 2012 között, így Antall műve abszurd módon pont azon a baloldalon kap jelenleg elismerést, amelyik ellen annak idején küzdött.
Ennek ellenére a volt miniszterelnök ideológiákon átnyúló megbecsültségét jól mutatja, hogy a magyar politikusok pártszínektől függetlenül egységesen támogatták öt évvel ezelőtt, hogy Antall Józsefről legyen elnevezve a brüsszeli Európai Parlament egyik új szárnya – hívta fel a figyelmet Boros.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
