Visszavonta a parlament hétfőn az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló, a Ház előtt fekvő fideszes törvényjavaslatot. A döntés oka az, hogy a parlament a közelmúltban elfogadta az Országgyűlésről szóló törvényt, amely tartalmazza a képviselők javadalmazásának új szabályait is.
Alapjaiban módosították a képviselők a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt, amely meghatározza a szakterülettel kapcsolatos állami alapfeladatokat és az állami alapmunkák körét. A jogszabályt 320 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A szakterületen bekövetkezett, a szakma technikai és technológiai fejlődésével összefüggő változásokra, továbbá a szakma, illetve a gazdaság igényeire tekintettel az új szabályozás az 1996-os jogszabály általános felülvizsgálata.
A törvény megállapítja a földmérési és térképészeti állami alapadat fogalmát, előállításának, kezelésének, illetve szolgáltatásának alapvető szabályait, továbbá rendelkezik az állami alapadatok kötelező felhasználásáról is. Emellett pontosan meghatározza az állami alapadatokat hordozó adatbázisokat, és rögzíti az azokra vonatkozó legfontosabb szabályokat. Részletesen rendelkezik az ingatlan-nyilvántartás térképi alapjául szolgáló ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisról, valamint az állami topográfiai térképi adatbázisokról. A törvény része emellett a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás jogszabályi hátterének megteremtése is.
Az Országgyűlés hétfőn – 229 igen és 98 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett – elfogadta a bányászatról szóló és egyes energetikai tárgyú törvények módosítását. Ez elsősorban az európai uniós normáknak való megfelelést szolgálja. A módosítást elsősorban az indokolta, hogy szükséges a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelv jogharmonizációja, amelynek hiánya miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.
Egy 2007-ben elfogadott európai uniós klímacsomag szerint 2020-ig 20 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Ezt szolgálja annak a technológiának a bevezetése, amely az üvegházhatást kialakító gázt tárolás céljából a földfelszín alatti geológiai képződményekbe sajtolja. A mostani módosítás ennek a jogszabályi hátterét alapozza meg.
Átnevezhetik a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot
A határozathozatalokat követően a Nemzeti Erőforrás Minisztérium átnevezéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdték meg a képviselők. A javaslat értelmében a tárca neve Emberi Erőforrások Minisztériuma lenne.
Rétvári Bence államtitkár rövid expozéjában azt mondta, a cél annak kifejezése, hogy a tevékenység középpontjába az emberi erőforrás helyeződik, így az emberi környezetet biztosító csúcsminisztérium lenne.
Az államtitkár megjegyezte, húsz évig töretlen volt a gyakorlat, amely szerint a kormányzati szerkezetátalakításokat az ellenzék mindig támogatta.
A szocialista Gúr Nándor az általános vitában azt mondta, csak arra futja a kormánytól, hogy nevet változtassanak, majd a kabinet több munkaügyi intézkedését kérte számon, végül pedig közölte: „mínuszosak” voltak az eredmények, csökken a foglalkoztatás, nő a munkanélküliség.
Vitányi István (Fidesz) közölte, hogy frakciója támogatja az előterjesztést, amely Emberi Erőforrások Minisztériumává nevezné át a Nefmit.
Nyikos László (Jobbik) szerint pótcselekvést végez a kormány az átnevezéssel, és nincs akkora hordereje, hogy ezzel külön előterjesztésként foglalkozzon az Országgyűlés. Hozzátette: nem tudni semmit arról, hogy mennyibe fog kerülni a módosítás.
Schiffer András (LMP) szintén pótcselekvésnek minősítette a minisztérium átnevezését, majd azt mondta, mivel nincs az intézkedés mögött sem új kormány, sem új kormányprogram és ezzel strukturális átalakítás, ezért felesleges foglalkozni vele.
Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy az a pótcselekvés, amit az ellenzék csinál.
A felszólalást követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát. A javaslatról már kedden szavaz a parlament.
