A miniszterelnök szerint a győzni tudás képessége abban áll, ha jobban cselekszünk, mint a legyőzöttek. Orbán Csaba Lászlót idézve elmondta, hogy a válságot nem definiálta senki, de ha látjuk, akkor mindenki fölismeri. Az irigység kultúrája húzódik meg az összes hazai problémánk gyökerénél – tette hozzá. A Fidesz elnöke szerint a legnagyobb politikai kihívás: hogyan kell az irigység kultúrájából a teljesítmény kultúráját megteremteni.
A baloldal nem tudja definiálni a családot, a nemzetet, és ahelyett, hogy feloldaná ennek a dilemmáját, tagadja ezen közösségek létét – hangsúlyozta a miniszterelnök. A baloldal nem tudott semmit hozzátenni az elmúlt 15 évben Európa legnagyobb vitáihoz – tette hozzá.
„Visszarángattuk a lovakat a szakadék széléről”
Orbán rámutatott arra, hogy a kabinet Magyarország általános stabilizálására törekedett 2010-es hatalomra kerülésekor. „Ezt a stabilizálást közösen elvégeztük, ami siker” – tette hozzá. „Az ország sikeres két évet tudhat maga mögött, visszarángattuk a lovakat a szakadék széléről.” Úgy látja, Európa arra ösztökélt jó néhány válságban lévő országot, hogy a megoldás csak technokrata kormányok révén érhető el. Hazánk úgy stabilizálta helyzetét, hogy ellentmondott ennek és egy kétharmados többséget „dobott össze” – vélekedett a miniszterelnök.
A hiány 2004 óta először 3 százalék alatt van, az államháztartás stabil lábakon áll – mutatott rá a politikus. Orbán elmondta, hogy 1990 óta nem látott mélyreható változások történtek rendkívül nehéz gazdasági helyzetben. „Az európai gazdasági rend eresztékeiben recseg-ropog, amely súlyosan érint minket is” – mutatott rá a miniszterelnök.
Orbán: Saját utunkat kell járni
„A hazánkat fel kell készíteni a válság utáni új világrendre.” A miniszterelnök kiemelte, hogy a leghatározottabban szakítani kell azzal a nézettel, hogy a válság után ugyanúgy fog kinézni a gazdaság, mint előtte. Orbán felhívta a figyelmet arra, hogy a válságot követően az a civilizáció, amihez mi tartozunk, nem fog tudni kihasítani akkora szeletet a világból, mint korábban. „Nincs a világban olyan biztonsági rendszer, amelyhez nagyobb érdekünk fűződne, mint a transzatlanti szövetséghez” – mutatott rá a politikus. „A közép-európai országoknak azon kell dolgozniuk, hogy valamilyen biztonságot ki tudjanak építeni maguknak a jövőben” – tette hozzá.
„Az uniós válságkezelést el kell utasítanunk, mert az árt hazánknak, ezért a saját utunkat kell járni, meglehetősen bonyolult lépések mentén” – fogalmazott Orbán, hozzátéve: a magyar gazdaság valódi problémáira kell válaszokat adnunk. Elmondta: itthon tudatában kell lennünk annak, komoly versenyelőnyünk, hogy nem borult fel a társadalmi béke.
A pénzpiacon kell maradni
A keleti nyitás politikájáról elmondta, hogy azt sokan lesajnálják a hazai gondolkodók közül, de „ne akarjunk pápábbak lenni a pápánál”. A miniszterelnök úgy látja, tudatlanságból táplálkozik a keleti nyitással szembeni ellenállás.
– A déliek szenvednek attól, hogy míg a németek termelnek, addig ők megveszik, ami komoly egyensúlytalansághoz vezet – tette hozzá. – Újraiparosítási programot kell indítanunk a német tőkére építve, így a térségünk a jövőben a legdinamikusabban fejlődő régióvá válhat – hangsúlyozta Orbán.
A miniszterelnök elmondta, hogy fenn kell tartani a méltányos közteherviselést. – Nem szabad feladnunk a középosztály erősítésének a tervét, a hiányt és az államadósságot tovább kell csökkenteni, és meg kell teremteni az ország tartós finanszírozását – ismertette Orbán. A politikus szerint az IMF-hitel ellenére a pénzpiacokon kell maradnunk, elsősorban biztonsági hálóban kell megállapodnunk a szervezettel. A keleti pénzpiacokra is bátran ki kell menni – tette hozzá. Töretlenül folytatni kell a munkahelyek létrehozását, Magyarországnak 5 millió dolgozó és adófizető polgárra van szüksége – fogalmazott a miniszterelnök.
Pozitív egyenleg kell
Orbán úgy látja, folytatni kell az oktatás átalakítását, ha komolyan gondoljuk, hogy 5 millióan dolgozzanak, akkor olyan képzést kell támogatni, amelynek révén a jelenlegi hiányszakmákat be lehet tölteni. „Nem szabad visszarettenni az arányos és családi adórendszer kombinálásától; forrást kell találni egy jelentős tb-csökkentésre.” A miniszterelnök elmondta, hogy a minimálbért a versenyképesség növelésével együtt kell növelni.
– Az előttünk álló két évben egy munkaalapú államot kell fölépítenünk – fogalmazott Orbán. – Pozitívba kell fordítanunk a költségvetési egyenleget, és nem szabad visszatérni a folyamatos hiánnyal való együttéléshez – tette hozzá. A miniszterelnök rámutatott, hogy 50 százalék alá kell vinni az államadósság szintjét. Emlékeztetett arra, hogy 1998–2002 között is sikerült jelentős mértékben csökkenteni az adósság szintjét. Az újraiparosítás mellett fejleszteni kell a mezőgazdaságot, és célul kell kitűzni a teljes foglalkoztatottságot – foglalta össze a siker receptjét a kormányfő.
Fel kell készülni
„Negyven százalékról hatvan százalékra kell fölvinni a villamosenergia-előállításban az atomenergia szintjét, egyetlen más országtól sem függhetünk az energia tekintetében” – vélekedett a miniszterelnök. „Haza kell hívnunk a tehetséges fiataljainkat, amire nagyon jó példa az MTA által indított Lendület-program.” Orbán szerint a válság után jelentős versenyelőnynek számít majd az erős nemzettudat. Csökkenő népességgel nem lehet sikert elérni, a demográfiai trendet meg kell fordítani – fogalmazott.
A kulturális homogenitás érték lesz a jövőben, így a bevándorlással összefüggő kérdéseket nagyon körültekintően kell kezelni – hangsúlyozta Orbán. A következő években ezek adják hazánk versenyelőnyét, hogy fölkészüljünk a válság utáni új világkorszakra – zárta beszédét a miniszterelnök.
