A mostani tanulmány elkészítésének alapgondolata az új választási törvény első tervezetének megjelenésekor már felmerült bennünk, valamint szemet szúrt nekünk az a kitétel, hogy az egyes körzetek között a legnagyobb eltérés 15 százalék lehet, amely megvalósíthatatlannak tűnt a kis megyék miatt – mondta el az MNO-nak Kóczy Á. László, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa.
Szerencsére a végső tervezet, amit a parlament elfogadott, jóval megengedőbb lett, mivel az átlagtól mind fölfelé, mind lefelé érvényesülhet a 15 százalékos eltérés – tette hozzá. A szakértő rámutatott, a törvénynek van egy olyan kitétele, hogy a körzetek határait abban az esetben módosítani kell, ha az eltérés eléri a 20 százalékot, de előállhat olyan demográfiai helyzet, hogy a módosítást nem lehet a megadott keretek között végrehajtani.
Budapesttől el kéne venni
Kóczy a Biró Péter és Sziklai Balázs szerzőtársakkal közösen készített elemzésében rámutatott arra, hogy a legproblémásabb Tolna megye, ahol a körzetek átlagos népességszáma 15,28 százalékkal tér el lefelé az átlagtól. Abban az esetben, ha csak két körzet lenne a megyében, akkor 27 százalékkal térne el fölfelé a kerületek átlagos népességszáma, így el tudom azt a helyzetet képzelni, hogy a lakosság számának változásával olyan helyzet jönne létre, hogy nem lehet a törvény betűje szerint kialakítani megfelelő választókerületeket – tette hozzá.
A szakértő úgy látja, szerencsésebb lett volna régiók szerint leosztani a körzeteket, valamint annak a véleményének is hangot adott, hogy az igazságos elosztásnál a gondot az okozza, hogy a választókerületek száma kevés a megyékhez képest. Budapesttől célszerű lenne elvenni egy választókerületet, amely minimális változást jelentene a fővárosi körzetek átlagos népességszámában, míg Csongrád megyének egy újabb körzetet kéne juttatni – hangsúlyozta a kutató.
Jó lett
Ha ezt a változást végrehajtanák, akkor például Csongrádban a mostani 12 százalékos fölfelé való népességeltérés 10 százalékra csökkenne – tette hozzá. „A létrejött kiosztás meglepően jó lett, ami annak fényében nagy eredmény, hogy matematikai elemzés nélkül, vélhetően jogászok készítették a törvényt.” Kóczy nem tartja valószínűnek, hogy 2014 előtt bármelyik körzet népességszámában az átlaghoz viszonyítva húszszázalékos eltérés keletkezne.
A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjában a matematikán belül az úgynevezett kooperatív játékelmélettel foglalkozó magyar kutatócsoport három tagja olyan programot készített, amellyel a kutatók a megyék választási körzetekkel való összes lehetséges felosztását modellezték a törvényjavaslat eredetileg benyújtott formája szerint.
Csak 3,37 százalék lenne az eltérés
A kutatócsoport tanulmánya arra is rávilágít, hogy ha a választókörzeteket a megyék helyett a régiók határait figyelembe véve alakítanák ki, az átlagtól vett maximális eltérés tartható lenne, sőt a legjobb modell mindössze 3,37 százalékos eltérést mutat.
