Vissza kell szerezni az emberek hitét + Képek

Ügyintézés helyett munkára ösztönöz az új kormányhivatali rendszer, amely egyelőre nem működik megfelelő sebességgel. A franciák segítenek a felgyorsulásban.

A kormány napra pontosan két éve nyújtotta be a nemzeti együttműködés programját. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára erre utalva kiemelte, ez önmagában nem elég: ha az állam azt akarja, hogy tiszteljék, akkor tiszteletreméltóan is kell viselkednie. Az emberek korábban úgy vélték, az állam a rész- és magánérdekek áldozatává vált. „A társadalmi szerződést azért kötöttük újra 2010-ben, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsuk.” Rétvári Bence hozzátette, nem szabad hagyni, hogy az államigazgatás gyengülésének tízmillió kárvallottja legyen.

Megjegyezte, az egyén és a közösség kiegészítik egymást. Éppen ezért is vált a nemzeti együttműködés kormányprogram mottójává. Kitért rá: nem jó az az állam, amely gúzsba köti az állampolgárok törekvéseit. A jó államnak ehelyett inkább az a feladata, hogy megtalálja a tízmillió ember ambícióját. „Az átalakítás kezdetekor célul tűztük ki, hogy ne az ügyintézéssel kelljen foglalkoznia a magyaroknak. Azért vállalunk el több feladatot az állampolgárok helyett, hogy több idejük jusson foglalkozni saját vállalkozásaikkal, szabadidejüket pedig ne a kormányhivatalokban töltsék.”

A kormányzat pár éve sajnos azt tapasztalja – így a politikus –, hogy az emberek hite megrendült az államban és az igazságszolgáltatásban. Ezért volt szükség az igazságügyi reform végrehajtására, amely idén január 1-jétől lépett életbe. „Vissza akarjuk állítani az emberek bizalmát az államban. Az új alaptörvény is ezt szolgálja” – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Történelmi tett

A területi közigazgatásért és a választásokért felelős államtitkár előadásában jelezte: az elmúlt másfél évben a szervezetfejlesztésben elvégzett közös munka során nagyszerű kapcsolat alakult ki a francia kollégákkal. Ezt igazolja a mostani kezdeményezéshez hasonló 2011. májusi francia–magyar találkozó is. Szabó Erika elmondta, a fővárosi, a megyei kormányhivatalok, a kormányablakok és a járások kialakítása mind a minőségileg jobb szolgáltatást veszi célba. A kormányhivataloknak 14 országos igazgatási szervet sikerült integrálnia, ez történelmi tett volt – húzta alá.

A közigazgatási reform közelebb kívánja vinni az ügyfeleket az államigazgatáshoz. A járásokról szóló törvény is az átalakítás fontos része, ugyanis ezeken az egységeken belül működnek majd a kormányablakok. „Kérjük az állampolgárok bizalmát, hiszen alapvetően meg kell változtatni a korábbi állapotokat” – hívta fel a figyelmet Szabó Erika.

A sebesség még nem az igazi

Gál András Levente az elért eredmények mellett a gondokról is beszélt. Problémának tartotta például, hogy a közigazgatási eljárásokat egyelőre nem sikerült a tervezett ütemben felgyorsítani. Ez azért baj, mert ha a jó államról beszélünk, akkor abban elsődleges fontosságú a gyorsaság és a hatékonyság. A számokra kitérve elmondta: a korábban meglévő 650 közigazgatási szervből mára a felét hagyták meg, ami komoly elismerést váltott ki. Mindezt 15 százalékkal kevesebb kollégával sikerült végrehajtani, ami szintén nem kis teljesítmény – rögzítette a kormánybiztos.

Az új típusú állami feladatok megjelenése kapcsán úgy fogalmazott: korábban is érezte már mindenki, hogy a nagy ellátórendszereket át kell alakítani. Ugyanakkor nagy bátorságra és elszántságra lesz szükség ahhoz, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben is folytatni tudják a megkezdett folyamatot.

A jogbiztonság kérdésével kapcsolatban kiemelte: az állampolgárok véleménye visszaigazolta, hogy jó úton jár a kormányzat. Az OECD-t jelölte meg azon partnerként, amely lehetőséget kínál, hogy a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programot egy nem túl gazdag ország komoly alapossággal kidolgozott terveként lehessen bemutatni Európában.

Michel Pinauldt beszédében hangsúlyozta, Magyarország mellett Franciaország is szeretné megújítani közigazgatását. Ezzel mindkét államnak az a legfőbb célja, hogy a polgárokat megfelelően kiszolgálják. „Nálunk a demokrácia nagyon régóta létezik, önöknél ugyan rövidebb ideje, de nagy elkötelezettséggel láttak hozzá a munkához” – bókolt a prefektus.

Az állam tartja össze a nemzetet

„A történelmünk nagyjából ugyanolyan régi múltra tekint vissza, mint az önöké. A francia prefektúrák intézménye abszolút hasonlít az ezeréves magyar megyerendszerhez” – vélekedett a francia politikus. Elmondta, ha Franciaország kívülről ma homogén blokknak tűnik, az csalóka kép. A hatalmas ország ugyanis nem egy etnikum, nyelv köré szerveződik, egészen különböző területeket foglal magába. „Bretonok, elzásziak, baszkok, ezeket a népcsoportokat mind egyesíteni tudta Franciaország. A királyság, a köztársaság, császárság ideje alatt az állam alkotta meg a kereteket, és ma is ez tartja össze a nemzetet.” Úgy vélte, ezért is tekint vissza komoly hagyományra a centralizációs politika. A modern világban ugyanakkor nincs lehetőség a totális centralizációra – tette hozzá a prefektus.

„Az ancient regime-mel szemben bevezettük a törvény előtti egyenlőséget, a szabadság fogalmát, ez volt a nemzet közös akarata. Lassan kialakult a területi államigazgatási rendszer, a királyi rendszert rendkívül hamar szétszedték” – adott betekintést a francia államszervezet történetébe Michel Pinauldt. Elmondta, a jelenlegi közigazgatás háromszintű. Legkisebb egysége a település, amelyből több mint 37 ezer van Franciaországban. A 101 megye középszinten irányít, a 26 régió pedig a legrövidebb múltra visszatekintő szint. A diverzitásról szólva a prefektus elmondta, országában akad 20 fő alatti település is. A legkisebb megye 72 ezer fős, a legapróbb régió pedig Korzika a maga 150 ezer fős lakosságával. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy kizárólag az állam gyakorolhat szabályokat a három szinten működő önkormányzatok felett.

Az előadásban az is elhangzott, hogy a francia állam sokáig úgy gondolta, a végrehajtó hatalmat nem szabad megosztani. E gondolatmenet mentén mindent a prefektúrák intéztek, „ők voltak az állam”. A nagy decentralizációs reformot követően viszont a megyék és a régiók jelentős feladatokat vettek át a központtól. Mindemellett a mai napig az állam szedi be az adót az önkormányzatok helyett, és utóbbiak pénzügyeit is Párizsból kezelik. Ha kölcsönt kívánnak felvenni, ahhoz is az állam engedélye szükségeltetik.