Az új típusú állami feladatok megjelenése kapcsán úgy fogalmazott: korábban is érezte már mindenki, hogy a nagy ellátórendszereket át kell alakítani. Ugyanakkor nagy bátorságra és elszántságra lesz szükség ahhoz, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben is folytatni tudják a megkezdett folyamatot.
A jogbiztonság kérdésével kapcsolatban kiemelte: az állampolgárok véleménye visszaigazolta, hogy jó úton jár a kormányzat. Az OECD-t jelölte meg azon partnerként, amely lehetőséget kínál, hogy a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programot egy nem túl gazdag ország komoly alapossággal kidolgozott terveként lehessen bemutatni Európában.
Michel Pinauldt beszédében hangsúlyozta, Magyarország mellett Franciaország is szeretné megújítani közigazgatását. Ezzel mindkét államnak az a legfőbb célja, hogy a polgárokat megfelelően kiszolgálják. „Nálunk a demokrácia nagyon régóta létezik, önöknél ugyan rövidebb ideje, de nagy elkötelezettséggel láttak hozzá a munkához” – bókolt a prefektus.
Az állam tartja össze a nemzetet
„A történelmünk nagyjából ugyanolyan régi múltra tekint vissza, mint az önöké. A francia prefektúrák intézménye abszolút hasonlít az ezeréves magyar megyerendszerhez” – vélekedett a francia politikus. Elmondta, ha Franciaország kívülről ma homogén blokknak tűnik, az csalóka kép. A hatalmas ország ugyanis nem egy etnikum, nyelv köré szerveződik, egészen különböző területeket foglal magába. „Bretonok, elzásziak, baszkok, ezeket a népcsoportokat mind egyesíteni tudta Franciaország. A királyság, a köztársaság, császárság ideje alatt az állam alkotta meg a kereteket, és ma is ez tartja össze a nemzetet.” Úgy vélte, ezért is tekint vissza komoly hagyományra a centralizációs politika. A modern világban ugyanakkor nincs lehetőség a totális centralizációra – tette hozzá a prefektus.
Vissza kell szerezni az emberek hitét + Képek
Ügyintézés helyett munkára ösztönöz az új kormányhivatali rendszer, amely egyelőre nem működik megfelelő sebességgel. A franciák segítenek a felgyorsulásban.
„Az ancient regime-mel szemben bevezettük a törvény előtti egyenlőséget, a szabadság fogalmát, ez volt a nemzet közös akarata. Lassan kialakult a területi államigazgatási rendszer, a királyi rendszert rendkívül hamar szétszedték” – adott betekintést a francia államszervezet történetébe Michel Pinauldt. Elmondta, a jelenlegi közigazgatás háromszintű. Legkisebb egysége a település, amelyből több mint 37 ezer van Franciaországban. A 101 megye középszinten irányít, a 26 régió pedig a legrövidebb múltra visszatekintő szint. A diverzitásról szólva a prefektus elmondta, országában akad 20 fő alatti település is. A legkisebb megye 72 ezer fős, a legapróbb régió pedig Korzika a maga 150 ezer fős lakosságával. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy kizárólag az állam gyakorolhat szabályokat a három szinten működő önkormányzatok felett.
Az előadásban az is elhangzott, hogy a francia állam sokáig úgy gondolta, a végrehajtó hatalmat nem szabad megosztani. E gondolatmenet mentén mindent a prefektúrák intéztek, „ők voltak az állam”. A nagy decentralizációs reformot követően viszont a megyék és a régiók jelentős feladatokat vettek át a központtól. Mindemellett a mai napig az állam szedi be az adót az önkormányzatok helyett, és utóbbiak pénzügyeit is Párizsból kezelik. Ha kölcsönt kívánnak felvenni, ahhoz is az állam engedélye szükségeltetik.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!