Vissza kell szerezni az emberek hitét + Képek

Ügyintézés helyett munkára ösztönöz az új kormányhivatali rendszer, amely egyelőre nem működik megfelelő sebességgel. A franciák segítenek a felgyorsulásban.

Gabay Balázs
2012. 05. 17. 11:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormány napra pontosan két éve nyújtotta be a nemzeti együttműködés programját. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára erre utalva kiemelte, ez önmagában nem elég: ha az állam azt akarja, hogy tiszteljék, akkor tiszteletreméltóan is kell viselkednie. Az emberek korábban úgy vélték, az állam a rész- és magánérdekek áldozatává vált. „A társadalmi szerződést azért kötöttük újra 2010-ben, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsuk.” Rétvári Bence hozzátette, nem szabad hagyni, hogy az államigazgatás gyengülésének tízmillió kárvallottja legyen.


Megjegyezte, az egyén és a közösség kiegészítik egymást. Éppen ezért is vált a nemzeti együttműködés kormányprogram mottójává. Kitért rá: nem jó az az állam, amely gúzsba köti az állampolgárok törekvéseit. A jó államnak ehelyett inkább az a feladata, hogy megtalálja a tízmillió ember ambícióját. „Az átalakítás kezdetekor célul tűztük ki, hogy ne az ügyintézéssel kelljen foglalkoznia a magyaroknak. Azért vállalunk el több feladatot az állampolgárok helyett, hogy több idejük jusson foglalkozni saját vállalkozásaikkal, szabadidejüket pedig ne a kormányhivatalokban töltsék.”

A kormányzat pár éve sajnos azt tapasztalja – így a politikus –, hogy az emberek hite megrendült az államban és az igazságszolgáltatásban. Ezért volt szükség az igazságügyi reform végrehajtására, amely idén január 1-jétől lépett életbe. „Vissza akarjuk állítani az emberek bizalmát az államban. Az új alaptörvény is ezt szolgálja” – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Történelmi tett

A területi közigazgatásért és a választásokért felelős államtitkár előadásában jelezte: az elmúlt másfél évben a szervezetfejlesztésben elvégzett közös munka során nagyszerű kapcsolat alakult ki a francia kollégákkal. Ezt igazolja a mostani kezdeményezéshez hasonló 2011. májusi francia–magyar találkozó is. Szabó Erika elmondta, a fővárosi, a megyei kormányhivatalok, a kormányablakok és a járások kialakítása mind a minőségileg jobb szolgáltatást veszi célba. A kormányhivataloknak 14 országos igazgatási szervet sikerült integrálnia, ez történelmi tett volt – húzta alá.

A közigazgatási reform közelebb kívánja vinni az ügyfeleket az államigazgatáshoz. A járásokról szóló törvény is az átalakítás fontos része, ugyanis ezeken az egységeken belül működnek majd a kormányablakok. „Kérjük az állampolgárok bizalmát, hiszen alapvetően meg kell változtatni a korábbi állapotokat” – hívta fel a figyelmet Szabó Erika.

A sebesség még nem az igazi

Gál András Levente az elért eredmények mellett a gondokról is beszélt. Problémának tartotta például, hogy a közigazgatási eljárásokat egyelőre nem sikerült a tervezett ütemben felgyorsítani. Ez azért baj, mert ha a jó államról beszélünk, akkor abban elsődleges fontosságú a gyorsaság és a hatékonyság. A számokra kitérve elmondta: a korábban meglévő 650 közigazgatási szervből mára a felét hagyták meg, ami komoly elismerést váltott ki. Mindezt 15 százalékkal kevesebb kollégával sikerült végrehajtani, ami szintén nem kis teljesítmény – rögzítette a kormánybiztos.


Az új típusú állami feladatok megjelenése kapcsán úgy fogalmazott: korábban is érezte már mindenki, hogy a nagy ellátórendszereket át kell alakítani. Ugyanakkor nagy bátorságra és elszántságra lesz szükség ahhoz, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben is folytatni tudják a megkezdett folyamatot.

A jogbiztonság kérdésével kapcsolatban kiemelte: az állampolgárok véleménye visszaigazolta, hogy jó úton jár a kormányzat. Az OECD-t jelölte meg azon partnerként, amely lehetőséget kínál, hogy a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programot egy nem túl gazdag ország komoly alapossággal kidolgozott terveként lehessen bemutatni Európában.

Michel Pinauldt beszédében hangsúlyozta, Magyarország mellett Franciaország is szeretné megújítani közigazgatását. Ezzel mindkét államnak az a legfőbb célja, hogy a polgárokat megfelelően kiszolgálják. „Nálunk a demokrácia nagyon régóta létezik, önöknél ugyan rövidebb ideje, de nagy elkötelezettséggel láttak hozzá a munkához” – bókolt a prefektus.

Az állam tartja össze a nemzetet

„A történelmünk nagyjából ugyanolyan régi múltra tekint vissza, mint az önöké. A francia prefektúrák intézménye abszolút hasonlít az ezeréves magyar megyerendszerhez” – vélekedett a francia politikus. Elmondta, ha Franciaország kívülről ma homogén blokknak tűnik, az csalóka kép. A hatalmas ország ugyanis nem egy etnikum, nyelv köré szerveződik, egészen különböző területeket foglal magába. „Bretonok, elzásziak, baszkok, ezeket a népcsoportokat mind egyesíteni tudta Franciaország. A királyság, a köztársaság, császárság ideje alatt az állam alkotta meg a kereteket, és ma is ez tartja össze a nemzetet.” Úgy vélte, ezért is tekint vissza komoly hagyományra a centralizációs politika. A modern világban ugyanakkor nincs lehetőség a totális centralizációra – tette hozzá a prefektus.


„Az ancient regime-mel szemben bevezettük a törvény előtti egyenlőséget, a szabadság fogalmát, ez volt a nemzet közös akarata. Lassan kialakult a területi államigazgatási rendszer, a királyi rendszert rendkívül hamar szétszedték” – adott betekintést a francia államszervezet történetébe Michel Pinauldt. Elmondta, a jelenlegi közigazgatás háromszintű. Legkisebb egysége a település, amelyből több mint 37 ezer van Franciaországban. A 101 megye középszinten irányít, a 26 régió pedig a legrövidebb múltra visszatekintő szint. A diverzitásról szólva a prefektus elmondta, országában akad 20 fő alatti település is. A legkisebb megye 72 ezer fős, a legapróbb régió pedig Korzika a maga 150 ezer fős lakosságával. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy kizárólag az állam gyakorolhat szabályokat a három szinten működő önkormányzatok felett.

Az előadásban az is elhangzott, hogy a francia állam sokáig úgy gondolta, a végrehajtó hatalmat nem szabad megosztani. E gondolatmenet mentén mindent a prefektúrák intéztek, „ők voltak az állam”. A nagy decentralizációs reformot követően viszont a megyék és a régiók jelentős feladatokat vettek át a központtól. Mindemellett a mai napig az állam szedi be az adót az önkormányzatok helyett, és utóbbiak pénzügyeit is Párizsból kezelik. Ha kölcsönt kívánnak felvenni, ahhoz is az állam engedélye szükségeltetik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.