Az MNO annak járt utána, hogyan változtak a pártok közti az erőviszonyok azokon a 10 ezer főnél népesebb településeken, ahol 2012 első félévében időközi választást tartottak. Az elmúlt időszakban vélhetően annak köszönhetően, hogy várhatóan csak 2014-ben kerül sor országos választásra, ezeknek a kisebb helyi megmérettetéseknek a jelentősége felértékelődött.
A pártok, mivel országos voksolás nincsen, így a helyi választások révén tudhatnak meg többet a támogatottságukról a közvélemény-kutatásokon kívül. Mivel egy ilyen időközi választáson eleve többen szavaznak, mint ahány embert a közvélemény-kutatók megkérdeznek mindenképpen érdemes ezekkel részletesen foglalkoznunk.
46,11 százalék szavazott
A 2010-es önkormányzati választást követően viszonylag sok 10 ezer főnél népesebb településen voksoltak az ott élők, mivel gyakoriak voltak a lemondások. Ezzel szemben ebben a félévben csupán öt ilyen választást tartottak (Szentendre, II. kerület, Miskolc, Dunaújváros, Gyomaendrőd). Az utóbbi települést leszámítva mindenhol a Fidesz jelöltjei nyertek, de a Békés megyei településen is a második helyet szerezték meg.
A két évvel ezelőtti önkormányzati voksoláson ezen az öt helyen 22 178 fő szavazhatott volna, amelyből 10 226 élt állampolgári jogával, ami 46,11 százalékos részvételnek felelt meg. A pártok versenyét kimagaslóan a Fidesz nyerte a megszerzett 47 százalékos eredménnyel. Az MSZP 23,94, a Jobbik 13,99, az LMP 5,17, míg az egyéb jelöltek 9,9 százalékot szereztek.
Közel 20 százalékos előny
2012-ben ezekben a városokban 22 131 fő élhetett volna az állampolgári jogával, de csak 5850-en mentek el szavazni, ami 26,43 százalékos részvételt jelentett. Egyáltalán nem számít rendkívüli jelenségnek ez az aktivitási szint, mivel ezen voksolásoknak lényegesen kisebb volt a jelentőségük, ráadásul olyan szempontból tétje sem volt, hogy a helyi képviselő-testületek arányát sem módosította.
A pártok versenyét ismételten a Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 43,69 százalékával, míg az MSZP 24,79 százalékot ért el. A Jobbik 12,24, az LMP 4,07, míg az egyéb jelöltek 15,21 százalékot értek el. Jól látszik, hogy a független és parlamenten kívüli pártok jelöltjei a nagyok kárára erősödtek. Az összevont eredmény mindezekkel együtt megerősíti a közvélemény-kutatások méréseit, mivel a Fidesz bár még mindig a legerősebb erő, de bizonyos veszteségeket elkönyvelhetett.
Az országos mérések azt is mutatják, hogy az MSZP és a Jobbik közötti különbség az előbbi javára nőtt, amit ezek a választások is megerősítettek. Az LMP nagyon gyenge szereplése mögött egyrészt az állhat, hogy nem indított jelöltet az összes voksoláson, ráadásul egy esetben a parlamenti küszöb alatt szerepelt. Összességében nem látszik jelentős átrendeződés ennek az öt választásnak a tükrében, ami természetesen nem tekinthető reprezentatív adatnak, de egy pár száz fő közvélemény-kutatáshoz képest mindenképpen megbízhatóbb eredményt kapunk.
