Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy a jegybanktörvény-módosítás pénteki megszavazása után „pár percen belül lehet időpontot kérni a valutaalaptól”, azt felelte: „nem kell kérni időpontot, jönnek ők (...), bármikor beeshetnek mostantól”. Hangsúlyozta, szerinte az IMF-hitel értelme a pozíciójavítás, nem pedig a túlélés.
Még sok vita lesz a tranzakciós illetéknek a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) való kiterjesztéséről – amely a munkahelyvédelmi akcióterv egyik forrása –, de ebben a vitában a kormány nem fog részt venni, a jegybank ugyanis független, és a saját belátása szerint jár el – magyarázta. „Hogy ide hárítja, oda hárítja, ráteszi a bankokra a terhet, maga akarja állni – ebben a vitában a kormány nem vehet részt” – közölte Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és az MNB sem lehet kivétel.
Ezt a csatát megnyertük
A munkahelyvédelmi terv időzítésére kitérve a kormányfő azt mondta: először meg kellett várni, hogy Brüsszel június 22-én visszavonja „a Magyarországra indokolatlanul kirótt büntetéseket”. Az elmúlt két évben Magyarországnak más gazdaságpolitikájáért folyamatosan küzdenie kellett, „folyamatosan fenyegettek bennünket, részben források elvonásával, részben azzal, hogy rossz hírünket keltették a nemzetközi pénzpiacokon, leminősítettek bennünket. (...) Amíg nem sikerült megnyernünk ezt a csatát az EU-val, addig újabb csatát nem érdemes megnyitni. Ezt a csatát megnyertük„, most pedig egy következő szakasz kezdődik – fejtette ki.
Hozzátette, a meghirdetett tízpontos akciótervtől, a szociális adócsökkentéstől elsősorban nem munkahely-növekedést, hanem a meglévő munkahelyek stabilizálását várja. Külön kiemelte a képzettséget nem igénylő munkát végzők támogatását, véleménye szerint ugyanis ma Magyarországon ezeknek az embereknek a kelleténél jóval kisebb a megbecsültségük, ezért a munkahelyvédelmi tervnek az is célja, hogy világossá tegye: ezek a munkavállalók fontosak, tisztelik őket, megbecsülik őket. Megjegyezte azt is, hogy a hatmillió forintnál kevesebb éves adóbevétellel rendelkező kisadózók január 1-jétől választhatják majd az átalányadózást.